Fokozódott a magyarok utazási kedve a téli szezonban. A tavaly december eleje óta eltelt másfél hónapban több mint 21 ezer utasbiztosítást kötöttek az utazás előtt állók, ami 85 százalékos emelkedést jelent éves összevetésben – közölte saját adatai alapján a Netrisk.hu. Az utasbiztosítások átlagdíja több mint 10 százalékkal, 11 ezer forint alá csökkent a tavalyi hasonló időszakhoz képest.
Jelentősen nőtt a magyarok utazási kedve az ünnepeket is felölelő tavaly december elejétől január közepéig tartó téli utazási időszakban a Netrisk.hu saját, utasbiztosítási adatai szerint. A szóban forgó másfél hónapban több mint 21 ezer utasbiztosítást kötöttek az utazók, ez 85 százalékos növekedést jelent éves összevetésben. A díjak kedvező irányba változtak, egy-egy utasbiztosítás átlagdíja ugyanis 11 ezer forint alá süllyedt, ami 12 százalékkal marad el az egy évvel korábbi összegtől.
Az átlagdíjcsökkenésben ugyanakkor szerepet játszott, hogy a mostani szezonban rövidebb időszakra, kevesebb mint 6 napra kötötték az utasbiztosításokat, szemben a tavalyi téli utazási szezonra jellemző majdnem 7 nappal. A Netrisk.hu adataiból látható az is, hogy az ünnepek alatt kiugróan magas volt a kereslet: december 1-je és 23-a között napi átlagban 355 utasbiztosítást kötöttek az érintettek, a két ünnep között 75 százalékkal többet, 618 darabot, majd január első két hetében 548 szerződés született.
2022. december 1-jétől december 23-áig több mint 8 ezer utasbiztosítást kötöttek az utazók, ez a szám az ünnepek között és januárban sem csökkent: karácsony és szilveszter között közel 5 ezren, míg január első felében még a decemberi számot is meghaladva, több mint 8200-an biztosították be magukat utazás előtt.
Besnyő Márton, a Netrisk.hu ügyvezető igazgatója a friss számokat kommentálva elmondta: „Az utasbiztosítási kedv növekedése többek között annak köszönhető, hogy egy évvel korábban a koronavírus-járvány utóhatásai miatt még sokan lemondtak a külföldi utazásról. Emellett az utasbiztosítások számának kiugró, 85 százalékos emelkedéséhez hozzájárult, hogy tudatosabbak a külföldre utazók, vagyis felkészülnek egy előre nem látható eseményre. Például repülőjárat-törlésre, sípályán történt balesetre, egy hirtelen jövő rosszullétre vagy éppen végtagsérülésre, amelyek komoly anyagi kiadást jelenthetnek. Az utasbiztosítások az esetleges kezelés összegéhez és az utazáshoz kapcsolódó kiadáshoz viszonyítva is marginális tételt jelentenek.”
Hozzátette azt is, hogy az utasbiztosítások között mind a díjakban, mind a kapcsolódó szolgáltatásokban van különbség, ezért érdemes körültekintően választani. Például síeléshez kötött biztosításnál mindenképp legyen a konstrukcióhoz síbalesetre vonatkozó fedezet.
A Netrisk.hu összefoglalójából kiderül, hogy bár Európában síszezon van, jelentős azoknak az aránya, akik olyan helyre utaztak, ahol most van nyár. Minden ötödik utazó egzotikus, kifejezetten meleg éghajlatú országba utazott a karácsonyi szezonban. Közel 4 ezren – az utasbiztosítást kötők majdnem 20 százaléka – választottak olyan desztinációt, amely a Ráktérítőtől az Egyenlítő felé délre, azaz forró vagy trópusi övezetbe tartozik.
Az utasbiztosítást kötők közül a korcsoportokat nézve a legtöbb biztosítást a mostani téli utazási szezonban a 45-54 év közöttiek kötötték, akik átlagosan 5 napra utaztak el és az utasbiztosításért 10 683 forintot fizettek. Szembetűnő, hogy a leghosszabb utazások vagy a fiatalabb (0-24 év közötti) vagy az idősebb (65+) generációhoz kötődnek: előbbi átlagosan 7,8 napra, utóbbi még ennél is többre, 9,6 napra biztosította be magát.
Az utazók többsége legfeljebb három nappal az utazás előtt kötötte meg a biztosításokat, a kötések 85 százaléka esik ebbe a kategóriába, az összes kötés negyede pedig az utazás napján történt, vagyis jelentős azoknak a száma, akik közvetlenül az indulás előtt léptek.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
