Csak minimálisan emelkedtek utasbiztosítások díjai

2022. 07. 27., 11:27

A nyár első felében 620 forint körül alakult az átlagos utasbiztosítási napidíj.

Bár a külföldi nyaralások a kint is érvényesülő infláció és a gyenge forintárfolyam együttes hatására tavalyhoz képest legalább 20-25 százalékkal kerülnek többe, utasbiztosításra egyelőre továbbra sem kell a korábbiaknál nagyobb összeget fordítani. A Netrisk.hu biztosításközvetítő portálon a nyár első felében értékesített utasbiztosítások napi átlagdíja 622 forint volt, ami a járványt megelőző, három évvel korábbi 607 forintos szintet is mindössze néhány százalékkal haladja meg.

„Már mutatkoznak jelei annak, hogy a biztosítók az emelkedő külföldi kárkifizetési összegeket fokozatosan érvényesítik a díjaikban, de ez legtöbbször együtt jár az adott szolgáltatások térítési limitjeinek emelésével is – emelte ki Cseh Anett, a Netrisk.hu termékfejlesztési vezetője. – Ez okozhat ugyan néhány százalékos átlagdíj-emelkedést az év hátralévő részében, de a díjak jelentős megugrására az erős piaci verseny miatt továbbra sem kell számítanunk.”

A nyári átlagos napidíj összege eleve mintegy 100 forinttal marad alatta az év más részeiben tapasztalható szinttől. Ilyenkor ugyanis megnő az Európán belüli, autós utazások aránya, amelyek biztosítása számos fedezetet (pl. repülőgépes térítések, télisport-balesetek, stb.) eleve nem tartalmaz.

Repülőtéri káosz, visszatérő covid

Az idei nyári szezonban két egyedi tényezőre különösen érdemes figyelni. A nyár első felében a Netrisk.hu oldalán biztosítást kötő utazók 38 százaléka választotta a repülőgépes utazást. Ugyanakkor egyre több olyan hír lát napvilágot, hogy a repülőtéri munkaerőhiány miatt jelentős késésekre, sőt, járattörlésekre kerül sor, amelyekről ráadásul az utasok csak az utolsó pillanatban értesülnek ezekről az eseményekről. A kiszolgáltatott helyzetbe kerülő utasok ilyenkor gyakran csak jóval drágább alternatív járattal tudnak eljutni a célpontjukba, gyakran a kinti tartózkodásukat is meg kell hosszabbítaniuk egy, vagy akár két éjszakával is. Gyakran emiatt lecsúsznak olyan programokról is, amelyeket már előre kifizettek. Ez utóbbiak esetén ráadásul esély sincsen arra, hogy emiatt a légitársaságtól kártérítést kapjanak.

Bár az egyes utasbiztosítások szolgáltatásai ezen a területen is jelentősen eltérnek egymástól, általában a járatkésésre, illetve -törlésre vonatkozó szolgáltatások legalább hatórás késés esetén térítenek. Ez a térítés jellemzően a járat késése vagy törlése miatt felmerült, elengedhetetlenül szükséges fogyasztási cikkek (pl. étel, ital, tisztálkodószerek) és szolgáltatások (pl. szállás-, szállítás stb.) költségeire terjed ki az adott termékben található összeghatárig. Léteznek olyan módozatok is, amelyekben a Magyarországot érintő (oda érkező vagy onnan induló) járatokat kizárják a térítési körből, vagy alacsonyabb limiteket állapítanak meg rájuk.

„Egyes utasbiztosítást kínáló biztosítóknál még a prémium csomagban sem található fedezet repülőgépjáratok törlésének vagy késésének esetére. Más biztosítóknál azokban már az alapcsomag is tartalmaz olyan fedezetet, amely legalább a kárenyhítésre elegendő. Az utasbiztosítás megkötésekor tehát mindenképpen célszerű előre tájékozódni arról, hogy az adott termék tartalmaz-e egyáltalán ilyen szolgáltatást, és ha igen, az milyen limitig térít” – hívja fel a figyelmet a Netrisk.hu szakértője.

A koronavírusról az idei szezonban viszonylag kevés szó esik, pedig az elmúlt hetekben a világ több részén, köztük Európa számos országában is aggasztó módon növekszik a fertőzöttek száma. Biztosítónként igen eltérő, hogy milyen feltételekkel térítenek a koronavírussal kapcsolatos károkra, és az is, hogy pontosan milyen szolgáltatásokat nyújtanak. Vannak biztosítók, amelyek védettségi igazolványhoz kötik a károk megtérítését, és előfordulhat, hogy egyes fedezetek csak az oltottakra vonatkoznak. Szintén nem egységes, hogy a Covid-fedezet a világ mely országaiban érvényes, és a kártérítés maximális összege is függhet a biztosítótól. Ezért a biztosítási termék kiválasztása előtt célszerű ebből a szempontból is figyelmesen összehasonlítani a lehetőségeket.

Horvátország a nyári favorit

Június elseje és július 15-e között az online alkuszcég adatai alapján a legtöbben Horvátországot célzó útra kötöttek biztosítást, arányuk meghaladta a 22 százalékot. A nyár második felében akár a 30 százalékot is elérheti ez a ráta, amit az is támogat, a repülőtereken tapasztalható káoszhelyzet hatására várhatóan az utazni vágyók további csoportja választ majd inkább rövidebb autós utat a nyári kikapcsolódás szervezésekor. Olaszországot közel 17 százaléknyian választották, míg a népszerűségi lista következő helyeit Görögország 8, Ausztria 6, Spanyolország pedig 5 százalékos aránnyal foglalja el. Az Európán kívüli összes célpont aránya 3-4 százalék között mozgott, ami kissé elmarad a covid előtt ilyenkor mért 5 százalék körüli mértéktől.

A többség az utolsó pillanatban köt

A Netrisk.hu-nál az idei nyár első felében megkötött utasbiztosítások 55 százalékát az utazást megelőző napon, vagy az elutazás napján kötötték meg. Két dologra is érdemes odafigyelni, ha az utolsó pillanatban kötünk utasbiztosítást: egyrészt a biztosítási fedezet értelemszerűen csak az adott nap hátralévő részére vonatkozik. Másrészt szerződéskötés pillanatában még Magyarország területén kell tartózkodni.

Mivel ilyenkor már jellemzően igen kevés idő marad a hosszas mérlegelésre, érdemes olyan összehasonlító oldalon tájékozódni, ahol könnyen áttekinthető felületekkel segítik a leginkább testre szabott biztosítási módozat gyors kiválasztását.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS