Az utasbiztosítások térítik a koronavírus-fertőzés miatti kezelést is

2020. 06. 24., 13:00

Június 18-ával jelentősen enyhültek a külföldi utazásokkal kapcsolatos korlátozások, Európa legtöbb országába immár korlátozás nélkül utazhatunk. A koronavírus okozta bizonytalanság azonban korántsem múlt el, a járványügyi helyzet országról országra gyorsan változhat. E bizonytalan helyzetben a korábbinál is fontosabb, hogy az utazók pontos információkkal rendelkezzenek arról, hogy az adott útra megkötött utasbiztosításuk milyen védelmet nyújt.

Az utasbiztosításokban szereplő sürgősségi orvosi, illetve kórházi ellátási költségeket (a szerződésben szereplő egyéb járulékos költségekkel együtt) koronavírus-fertőzés esetén ugyanúgy téríti, mint más megbetegedések esetében. Nem tartozik ugyanakkor a térítés körébe sem a karanténnal kapcsolatban felmerülő többletköltség, sem a fertőzés veszélye miatt visszamondott utazások költsége. Az általuk lemondott utakat az utazási irodák, a törölt repülőjáratokat az adott légitársaságok kötelesek az utasnak visszatéríteni.

Az utasbiztosításokat nyújtó biztosítók kikötik, hogy a fedezet csak olyan földrajzi területekre terjed ki, amelyek nem szerepelnek a Külgazdasági és Külügyminisztérium Konzuli Szolgálata által kiadott „Utazásra nem javasolt térségek” listáján. E folyamatosan frissülő oldalon ugyanakkor szerepelnek „fokozott biztonsági kockázatok rejtő országok” is (e listán van jelenleg Olaszország is), amely célpontok jelenleg is szerepelnek az utasbiztosítók kínálatában. Koronavírus miatti járványveszély miatt utazásra nem javasolt térségként mindössze Kína Hupej tartománya van a listán feltüntetve.

Mivel a lista napról napra változhat, a biztosítók az ügyfelek érdekét szem előtt tartva a kiutazás napján érvényes besorolást tekintik mérvadónak, negatív átsorolás esetén az utasbiztosítás lejártáig továbbra is az eredeti feltételek szerint térítenek.

„Egyelőre főként a környező országok irányába (Ausztria, Horvátország, Szlovákia) érezhető a szabadidős forgalom élénkülése, ám a repülőgépjáratok fokozatos visszaépülésével várhatóan a távolabbi célpontok irányába is erősödni fog az utazási kedv – magyarázza Molnár László, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) elnökségi tagja. – Az egy- vagy kétnapos utazások során az utasbiztosításnak ugyanolyan fontos szerepe van, hiszen egy parndorfi bevásárlóút során ugyanúgy felléphetnek problémák, mint egy kéthetes nyaralás során.”

Meghiúsult utazás esetén az utasbiztosítás díja visszajár

Az utazás körüli bizonytalanság miatt sokan az utolsó pillanatra hagyják az utasbiztosítás megkötését. Ez szükségtelen óvatosság, mivel az utazás kezdete előtt a szerződő bármikor kérheti a teljes biztosítási díj visszatérítését.

Most sem ad elegendő védelmet az Európai Egészségbiztosítási Kártya

Az EU-ba szervezett külföldi utak esetében teljes védelmet az Európai Egészségbiztosítási Kártya (EEK) is csak utasbiztosítással kiegészítve képes nyújtani. Az EEK értelemszerűen az egészségügyi ellátással közvetlenül kapcsolódó költségeket fedezi (beleértve a koronavírus-betegséget is), ugyanakkor nem fedez olyan kapcsolódó kiadásokat, mint például a betegszállítás költségei, az utastársak és hozzátartozók utazásával kapcsolatos kiadások, a poggyászkár, valamint a külföldön kiemelt jelentőséggel bíró 24 órás telefonos asszisztenciát sem nyújt a bajba került utasnak.

Ha a rászoruló utas magánszolgáltató intézményben látják el, a kártya az ellátásnak csak egy részét fedezi. Emellett számos országban az állami szolgáltatók esetében is önrészt kell fizetni az ellátásért, egyes uniós államokban pedig visszatérítéses rendszer működik, vagyis az ellátás és a gyógyszerek költségeit az ellátásban részesülőnek kell megelőlegeznie.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS