Az átlagos utasbiztosítási napidíj továbbra is 700 forint körül alakul

2022. 05. 27., 10:04

Az előző évek korlátozó intézkedéseinek feloldása visszahozta az utazási kedvet: a Netrisk.hu vezető biztosításközvetítő portálon május közepéig értékesített utasbiztosítások száma már közelíti a koronavírus-járványt megelőző 2019-es év azonos időszakának kötési szintjét. Az utasbiztosítások napi átlagdíja idén 720 forint, ami mindössze néhány százalékkal haladja meg a három évvel ezelőtti szintet.

Az év eddigi részében a Netrisk.hu oldalán utasbiztosítást kötők közel fele öt országot keresett fel: Ausztriát (16 százalék), Olaszországot (15 százalék), Spanyolországot (7 százalék), Angliát (5 százalék), illetve Németországot (4 százalék), utóbbi két ország esetében a biztosítást zömmel üzleti, munkavállalási célból kötötték. A nyári szezonban várhatóan Horvátország veszi át majd a lista vezető helyét, és a felsorolt országokhoz csatlakozik majd Görögország és Franciaország is.

„A választott közlekedési eszközök aránya is világosan jelzi a normál utazási szokások visszatérését – mutat rá Cseh Anett, a Netrisk.hu termékfejlesztési vezetője. – Míg tavaly ilyenkor a repülőgépes utak aránya (elsősorban a még fennálló bizonytalanság miatt) 40 százalék alatt maradt, most meghaladja az 52 százalékot, ami körülbelül a covid előtti szintnek felel meg.”

Bár az átlagos kárkifizetések összege fokozatosan emelkedik - amit az euróárfolyam jelentős megugrása is erősít – ezt a változást a biztosítók egyelőre csak igen visszafogottan érvényesítik a díjaikban. A május közepéig megkötött utasbiztosítások napi átlagdíja 720 forint volt, ami mindössze 2-3 százalékkal alakul a 2019 hasonló időszakában tapasztalt 700 forint felett. Tavaly ugyan 680 forint volt az átlagos napi díj, de ebben szerepet játszott az utazások arányának eltolódása is: a bizonytalan helyzetben többen választottak közeli célpontot autós utazással.

Egyes termékek esetében várható ugyan néhány százalékos díjemelés a következő hónapokan, de ez legtöbbször együtt jár majd egyes népszerű szolgáltatások (például útipoggyász biztosítása, vagy a kisállatok állatorvosi költségei) térítési limitjeinek emelésével. Külföldi autós utakra is egyre többen viszik magukkal kerékpárjukat, számukra fontos szempont lehet olyan poggyászbiztosítást keresni, amely a szállított kerékpár sérülését, rongálódását is fedezi. Szintén az autós utazókat segíti egy tavaly bevezetett és gyorsan népszerűvé váló, a kempingezőket célzó utasbiztosítási termék, amely lakóautókra és lakókocsikra vonatkozó fedezeteket is tartalmaz.

Népszerűek maradnak a belföldi célpontok is

Noha a korlátozások eltörlése sokakat ösztönözhet nyáron az elmaradt külföldi utazások pótlására, ezek költségei jelentős többletterhet jelenthetnek tavalyhoz képest. Az európai országok többségében tapasztalható 8-10 százalék körüli infláció mellett a forintnak az euróhoz viszonyított 10 százalék feletti mértékű leértékelődésével is számolni kell, ami forintban mérve együtt átlagosan 20 százalék körüli költségnövekedést jelent. Emiatt szinte biztosan igen népszerűek maradnak a határokon belüli utak, amelyekhez egyre többen kötnek belföldi utasbiztosítást.

A belföldi utasbiztosításban olyan klasszikus utasbiztosítási fedezetek szerepelnek, mint a poggyászbiztosítás, útlemondás (sztornó) biztosítás, vagy éppen gépjárműassistance-szolgáltatás. Emellett olyan egészségügyi problémákkal kapcsolatos térítéseket is nyújt, mint a betegszállítás költsége, a nyaralás megszakítása miatt ki nem használt szállásköltség térítése, vagy éppen az utazás során elszenvedett baleset miatt járó táppénzkiegészítés. A belföldi utasbiztosítások átlagos napidíja jelenleg 430 forint körül alakul a Netrisk.hu adatai szerint.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS