A drónvizsga a biztosítás igénybevételéhez is elengedhetetlen

2021. 03. 10., 13:00

Drónvizsga, regisztráció, felelősségbiztosítás, légtérhasználati előírások maradéktalan betartása. 2021-től új szabályoknak kell megfelelniük a pilóta nélküli légi járművek üzembentartóinak. Az alapképzés, illetve a drónvizsga nemcsak a biztonságos üzemeltetés miatt fontos, de a biztosítási kártérítésnek is elengedhetetlen feltétele – hívja fel a figyelmet a Groupama Biztosító. Az ingyenes drónpilóta alapképzésre és a 4600 forintos vizsgára 16 éves kortól lehet jelentkezni a Közlekedéstudományi Intézet honlapján.

A drónipar az elmúlt két év egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata a világban, a szórakozáson, kedvtelésen túl egyre több területen ismerik fel az alkalmazásában rejlő, folyamatosan megnyíló újabb és újabb lehetőségeket. Legyen szó forgalomirányításról, áruszállításról, ipari berendezések működésének emberi, és sok esetben veszélyes ellenőrzésének kiváltásáról.

„A mentődrónok ma már életeket mentenek, egy baleset vagy egy természeti csapás következményeinek gyors felmérésében vagy a mentéshez szükséges eszközök helyszínre szállításában is tudnak segíteni. Ezen túlmenően az életkörülményeink, az életminőségünk javításában is komoly szerepet játszanak. Gondoljunk csak arra, hogy a zsúfolt városokban megoldhatják a sürgősségi gyógyszerszállítást, vagy a mezőgazdaságban sokkal célzottabban juttathatják el a növényvédőszereket, ezzel is csökkentve a környezet vegyianyag terhelését” – mondja Pál Károly, a Drónpilóták Országos Egyesületének elnöke azokat a területeket, amelyek folyamatosan új, korábban elképzelhetetlen lehetőségeket kínálnak az ágazat fejlődésére.

Nem játék

Nemcsak a robbanásszerűen fejlődő ipari felhasználásuk nyújt újabb távlatokat, a drónok terjedése kitágítja a hobbi felhasználók lehetőségeit is. Fontos észben tartani, hogy amennyiben a pilóta nélküli eszköz meghaladja a 120 grammot, vagy rendelkezik adatrögzítővel, vagy a távpilótától messzebbre repül, mint 100 méter, akkor már drónnak, és nem játéknak minősül, és az ilyen eszközökre is a 2021. februárjától életbe lépő új szabályok vonatkoznak.

Jogsi és kötelező – épp úgy, mint az autóknál

A drónok üzemeltetésének szabályai számos területen megegyeznek a gépjárművekre vonatkozó előírásokkal. Itt is szükség van például vizsgára és kötelező felelősségbiztosításra. Bár a repülési szabályok betartásával a drónbalesetek elkerülhetőek, van példa rá, hogy kárt okoz egy ilyen eszköz, akár egy műszaki hiba miatt. Ilyen volt pár évvel ezelőtt Budapesten, a Lánchídnál egy autó szélvédőjét betörő drón esete is.  

A Groupama Biztosító évek óta együttműködik a Drónpilóták Országos Egyesületével annak érdekében, hogy a drónokra vonatkozó kötelező felelősségbiztosítási konstrukcióját az iparág hazai fejlődéséhez, valamint a jogszabályi változásokhoz igazítsa.

„A felelősségbiztosítás a drónok esetében is az okozott kár megtérítését, az üzembentartó, illetve a kárt elszenvedett személy biztosítási védelmét szolgálja. A pilóta nélküli légi járműveknél is üzembentartói felelősségről beszélünk, vagyis, ha a drón üzemeltetője kölcsönadja valakinek a gépét, akkor neki kell meggyőződnie arról, hogy az adott személynek rendben van-e a „jogosítványa”. Éppen úgy, mintha valaki a kocsiját adja oda egy ismerősének, rokonának– mondja Balázs András, a Groupama Biztosító Vállalati Vagyon- és Felelősségbiztosítási főosztályvezetője.

A drónvizsga megléte azért is kiemelten fontos, mert a kötelező felelősségbiztosítás csak akkor térít, ha a reptetőnek van érvényes vizsgája. Az üzembentartónak, amennyiben más reptetné drónját, a biztosítás érvényessége miatt is feltétlenül figyelembe kell vennie, hogy a reptető személye az, akinek érvényes drónvizsgával kell rendelkeznie. A hobbicélokra tervezett eszközök használatára vonatkozó vizsga 16 éves kortól tehető le, melyről részletesen írunk keretes írásunkban.

Drónvizsga, jogosítvány hobbi felhasználóknak és profiknak

Drónpilóta alapképzésre és vizsgára Magyarországon a Közlekedéstudományi Intézet weboldalán lehet jelentkezni 16 éves kortól. A tanfolyam ingyenes, viszont a vizsgadíj 4600 forint, melyet az e-Titán rendszerbe bejelentkezve lehet befizetni. A felkészülést online is meg lehet oldani, viszont az elméleti vizsgát személyesen kell letenni a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpontban. A jogosítvány megszerzéséhez a 40 feleletválasztós kérdésből álló teszten legalább 30-ra kell helyes választ adni. Ez a vizsgabizonyítvány az A1-es és az A3-as kategóriában, alapvetően hobbicélokra tervezett eszközök használatára, úgynevezett nyílt műveletek végrehajtására jogosít fel lakott területen kívül, attól legalább 150 méterre és legfeljebb 120 méteres magasságban.

Ezt a vizsgát a hivatásos, üzleti felhasználóknak is le kell tenniük mielőtt tovább lépnének a speciális vagy engedélyköteles műveletekhez szükséges A2-es, az előbbinél komolyabb felkészültséget, tudást igénylő szintre. Aki jól tud németül vagy vállalja a valamilyen fordítóprogram használatával járó bizonytalanságot, Ausztriában, az ottani kijelölt hatóságnál is megszerezheti a jogosítványt.

Mi a teendő drónbalesetnél?

A gépkocsival okozott vagy elszenvedett balesetekhez hasonlóan személyi sérülés esetén azonnal értesíteni kell a mentőket és az illetékes hatóságokat. Minden balesetről, káreseményről értesíteni kell a biztosítót is.  Balázs András megjegyezte: a hazai drónipar fejlődésével és a szabályozás finomodásával egyre fontosabbá válik a használat jellegéhez igazított és a jogszabályoknak minden részletében megfelelő drón felelősségbiztosítási konstrukció kiválasztása. Akár a földön, akár a levegőben.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS