Most a Fitch Ratings minősíti fel Magyarországot?

2019. 02. 17., 15:30

A jövő héten vizsgálja Magyarország államadós-besorolását a Fitch Ratings. Londoni pénzügyi elemzők lehetségesnek tartják, hogy a Standard & Poor's pénteki felminősítési döntése után a Fitch is javítja a magyar szuverén osztályzatot.

A Fitch 2019-re összeállított menetrendjében Magyarország először február 22-én, pénteken kerül sorra.

A három piacvezető nemzetközi hitelminősítő az idén összesen hat – egyenként két-két – időpontot tűzött ki a magyar államadós-besorolások vizsgálatára. A Fitch Ratings az idei második felülvizsgálatot a Standard & Poor's második időpontjával azonos napra, augusztus 16-ára tűzte ki.

A Standard & Poor's globális minősítési részlege (S&P Global Ratings) a magyar osztályzat idei első, pénteki felülvizsgálatán egy fokozattal „BBB/A-2”-re javította a hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló magyar államadósság-kötelezettségek besorolását az addigi „BBB mínusz/A-3”-ról, mindenekelőtt a magyar gazdaság erőteljes külső fizetési pozíciójával és jó növekedési kilátásaival indokolva a lépést.

A döntés nyomán a három globális hitelminősítő közül jelenleg az S&P tartja érvényben a legjobb szuverén adósosztályzatot Magyarországra.

A Bank of America-Merrill Lynch globális pénzügyi szolgáltató londoni kutatási részlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) heti feltörekvő piaci előrejelzése ugyanakkor azt valószínűsíti, hogy jövő pénteken a Fitch Ratings is „BBB”-re emeli a jelenlegi „BBB mínusz”-ról a hosszú távú magyar államadós-besorolást.

Magyarország idei felminősítésének lehetőségére a Fitch maga is utalást tett a közép- és kelet-európai térség szuverén adósminőségi mutatóiról nemrégiben összeállított, 2019-re szóló, Londonban ismertetett éves helyzetértékelésében.

A cég felidézte, hogy a régióban Magyarországgal együtt összesen hét államadóst tart nyilván felminősítés lehetőségét jelző pozitív besorolási kilátással, és mivel e pozitív kilátások már 2017 óta érvényben vannak, a tanulmány szerint ezeknek az országoknak az adósosztályzatairól a Fitch az idén valószínűleg döntésre jut.

A Fitch Ratings megfogalmazása szerint a pozitív és a negatív osztályzati kilátások 7:1 arányú regionális megoszlása „felfelé ható minősítési lendületet ad” a térségnek 2019-ben.

A cég a tágabb feltörekvő európai térségben Törökországra tart érvényben negatív kilátást.

A harmadik globális hitelminősítő, a Moody's Investors Service jelenleg „Baa3” osztályzattal tartja nyilván Magyarországot. Ez azonos a Fitch Ratings „BBB mínusz” magyar besorolásával, a Moody's azonban egyelőre stabil kilátást tart érvényben a magyar államadós-minősítésre.

A Moody's 2019-re szóló felülvizsgálati menetrendjében Magyarország először május 3-án, majd október 25-én kerül sorra.

A Moody's minap Londonban bemutatott legújabb átfogó térségi helyzetértékelésében azt állapította meg, hogy Közép- és Kelet-Európa EU-gazdaságai általánosságban stabil hitelképességi helyzetben kezdték a 2019-es évet, de számolniuk kell azzal, hogy a külső környezet az idén kedvezőtlenebb lesz a tavalyinál.

A hitelminősítő az euróövezetben a tavalyi 2,1 százalékról 1,9 százalékra lassuló idei növekedéssel számol, és várakozása szerint ezt a lassulást a keleti EU-gazdaságok is megérzik.

A Moody's tanulmánya szerint ugyanakkor a cég által vizsgált nyolc keleti EU-tagállam, köztük Magyarország hazai összterméke a várható lassulás ellenére az idén is az Európai Unió átlagát meghaladó ütemben növekszik.

A Moody's a magyar gazdaságban 3,4 százalékos növekedést vár az idén a 2018 egészére általa becsült 4,3 százalékos GDP-bővülés után.

MTI/Kertész Róbert, London

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS