Minden ügyfelének fát ültet a MagNet Közösségi Bank, de változatlanul azt vallja a pénzintézet, hogy mindenki maradjon a kaptafánál.
Ha a fogyasztói oldal kapcsán felmerül a környezetvédelem problémája, a diskurzus sokszor megragad a nejlonzacskók, szívószálak vagy a húsfogyasztás dilemmái szintjén, a környezettudatos vállalati működés viszont ennél összetettebb probléma – mutatott rá a Kreatívnak Pászka Petra, a MagNet Közösségi Bank marketingvezetője.
A pénzintézet példáján bemutatta, bár fontos, hogy egy cég az autóflotta helyett biciklizésre ösztönözze a vezetőit, a környezettudatosság kevésbé ismert oldala az, hogy a vállalat a fő tevékenysége révén hozzájárul-e a környezet megóvásához.
„Most fogunk elültetni 40 ezer fát. 40 ezer ügyfelünk van, kitaláltuk, hogy minden ügyfelünknek szeretnénk egyet. Ez azonban csak mellékzönge, egy bank maradjon a saját kaptafájánál, és arra adjon pénzt, amire érdemes”.
Pászka Petrta szerint a valódi társadalmi felelősségvállalás és a fenntarthatóság ott jelenik meg, amikor például a MagNet Bank napelemparkot, elektromos mobilitást, alternatív iskolákat, biogazdaságokat finanszíroz.
A MagNet minden évben megírja ügyfeleinek, hogy ki mennyivel járult hozzá a bank nyereségéhez, és ennek 10 százalékát mindenki olyan célra fordíthatja, ami szívügye.
Magyarországon 2018-ban másodszor készült el a Tudatos vásárló piaci jelentés, amely szerint dinamikusan nő a fenntartható fogyasztásra szánt összeg.
2016–2017 között 11 százalékos emelkedést regisztráltak, elsősorban a biopiacok és az energiatakarékos háztartási eszközök révén, a középmezőnyt az értékalapú bankolás, az alternatív meghajtású autók, a biciklik, a háztartási napelemek, a javítószolgáltatások és a bioélelmiszerek jelentik.
A legkisebb szegmensek között az ökoturizmus, az etikus befektetés, a szabadtartásos baromfi és tojás, a méltányos kereskedelem és a közösségi mezőgazdaság szerepel.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.