Minden ügyfelének fát ültet a MagNet Bank

2019. 09. 17., 14:45

Minden ügyfelének fát ültet a MagNet Közösségi Bank, de változatlanul azt vallja a pénzintézet, hogy mindenki maradjon a kaptafánál.

Ha a fogyasztói oldal kapcsán felmerül a környezetvédelem problémája, a diskurzus sokszor megragad a nejlonzacskók, szívószálak vagy a húsfogyasztás dilemmái szintjén, a környezettudatos vállalati működés viszont ennél összetettebb probléma – mutatott rá a Kreatívnak Pászka Petra, a MagNet Közösségi Bank marketingvezetője.

A pénzintézet példáján bemutatta, bár fontos, hogy egy cég az autóflotta helyett biciklizésre ösztönözze a vezetőit, a környezettudatosság kevésbé ismert oldala az, hogy a vállalat a fő tevékenysége révén hozzájárul-e a környezet megóvásához.

„Most fogunk elültetni 40 ezer fát. 40 ezer ügyfelünk van, kitaláltuk, hogy minden ügyfelünknek szeretnénk egyet. Ez azonban csak mellékzönge, egy bank maradjon a saját kaptafájánál, és arra adjon pénzt, amire érdemes”.

Pászka Petrta szerint a valódi társadalmi felelősségvállalás és a fenntarthatóság ott jelenik meg, amikor például a MagNet Bank napelemparkot, elektromos mobilitást, alternatív iskolákat, biogazdaságokat finanszíroz.

A MagNet minden évben megírja ügyfeleinek, hogy ki mennyivel járult hozzá a bank nyereségéhez, és ennek 10 százalékát mindenki olyan célra fordíthatja, ami szívügye.

Magyarországon 2018-ban másodszor készült el a Tudatos vásárló piaci jelentés, amely szerint dinamikusan nő a fenntartható fogyasztásra szánt összeg.

2016–2017 között 11 százalékos emelkedést regisztráltak, elsősorban a biopiacok és az energiatakarékos háztartási eszközök révén, a középmezőnyt az értékalapú bankolás, az alternatív meghajtású autók, a biciklik, a háztartási napelemek, a javítószolgáltatások és a bioélelmiszerek jelentik.

A legkisebb szegmensek között az ökoturizmus, az etikus befektetés, a szabadtartásos baromfi és tojás, a méltányos kereskedelem és a közösségi mezőgazdaság szerepel.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 18., 22:15
A Demján Sándor Program összes támogatási eleme elindult, a 8+1 akciópont azt szolgálja, hogy direkt vagy indirekt módon segítsük a kis- és középvállalkozásokat– mondta Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára.
2025. 03. 18., 15:15
A K&H nagyvállalati növekedési index 2024. IV. negyedévi adatai alapján a nagyvállalatok közel 80 százaléka úgy számol, hogy meg tudja tartani dolgozóit a következő 12 hónapban, minden tízedik vállalatnál csökkenő létszámmal terveznek. A 10 milliárd forintos árbevételt meghaladó cégeknél a legpesszimistábbak, körükben a 15 százalékpontot is eléri a leépítéssel kalkulálók aránya.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS