Indul a fenntartható fejlődés befektetési alap

2019. 10. 21., 17:00

A klímaváltozás elleni harc, a fenntartható fejlődés belépett a pénzügyi, azon belül is a befektetések világába a K&H fenntartható fejlődés befektetési (FFB) alapok révén – közölte a K&H. Szigorú kritériumok alapján csak olyan cégek részvényeit vásárolhatják az FFB alapok, amelyek elősegítik, támogatják a fenntartható fejlődést. Az FFB alapok iránt folyamatosan növekszik a kereslet: a K&H anyabankja, a KBC szerint Belgiumban például a fenntartható alapokban kezelt vagyon értéke 2015 és 2017 között közel a duplájára, 11,1 milliárd euróra nőtt.

A K&H most már a befektetési alapjaival is beszáll az utóbbi időszakban egyre fontosabbá váló fenntartható fejlődést támogató mozgalomba.

„A K&H anyabankja, a KBC szigorú szabályokban határozta meg, hogy a fenntartható fejlődés befektetési (FFB) alapok milyen cégek részvényeibe, kötvényeibe és mely államok papírjaiba fektethetik az ügyfelek megtakarításait. Ez alapján csak olyanok kerülhetnek a portfolióba, amelyek tevékenysége nem akadályozza, sőt kifejezetten támogatja a fenntartható fejlődést, hozzájárul a klímaváltozás elleni küzdelemhez és társadalmilag sem aggályos. Például az FFB alapok messze elkerülik többek között a kaszinóműködtető cégeket, a fegyvergyártókat, vagy a szőrmékből ruhákat előállító vállalatokat” – mondta Zobor Zsuzsa, a K&H Alapkezelő vezérigazgatója.

Az innováció, a fenntarthatóság és az ügyfelek javát szolgáló hosszú távú gondolkodás mindig is a K&H és a KBC alapvető értékei közé tartoztak. A fenntartható fejlődés befektetési alapok jól mutatják, hogyan tudja a társaság ezeket az értékeket a gyakorlatban is alkalmazni. Ezek az alapok ugyanis nemcsak pénzügyi szempontból gyümölcsözőek, de a segítségükkel a befektetők hozzájárulhatnak a környezet védelméhez és egy élhető társadalomhoz. A K&H a KBC törekvéseivel összhangban szeptemberben, a magyar piacon elsőként vezette be a fenntartható fejlődés befektetési alap családját, amely már nem csak egy alapot jelent színesítő eszközként az ügyfelek megtakarításiban, hanem egy teljes portfóliót is ki lehet alakítani FFB alapokból.

Az anyabank adatai szerint az FFB alapokra komoly igény van: a belga piacon az FFB alapokban kezelt vagyon 2015-ben 5,6 milliárd eurót tett ki, míg 2017 végére majdnem a duplájára, 11,1 milliárd euróra nőtt. A K&H szakemberei szerint világszerte, így a magyar piacon is a befektetők számára is fontos a fenntartható fejlődés. Az FFB alapok segítségével pedig úgy növelhetik a vagyonukat, hogy közben a környezetre és az élhetőbb társadalom szempontjaira is figyelnek.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS