A globális GDP töredéke elég lenne a klímaprobléma megoldására

2020. 12. 30., 12:00

A globális GDP 2,5 százaléka elég lehet a klímaváltozásból adódó gondok kezelésére, miközben a járvány miatti kilábalás ennek többszöröse. Az egyik legfontosabb tényező ezen a területen: tonnánként 130 dolláros – majdnem 40 ezer forintos – támogatást kap a szén-dioxid-kibocsátás, hátráltatva ezzel a klímavédelmi törekvéseket, melyek szerint inkább adóztatni kellene a fosszilis energia-előállítást világszerte. A fenntarthatóság a befektetések terén is egyre fontosabb. A K&H alapok kezelője a „zöld” befektetéseknél új szempontok szerint választja ki a portfóliójában szereplő cégeket.

A mindent felforgató koronavírus-járvány olyan változásokat indíthat el a befektetések terén, amelynek eredményeként sok, eddig szinte megkerülhetetlen cég súlytalanabbá válhat vagy új területek felé nyithat. Már vannak jelei annak, melyik irányban érdemes keresni a jövő nyerteseit – derül ki a K&H alapok kezelőjének legfrissebb összeállításából.

A zöld jelszó

Bár már az elmúlt években is ott voltak a befektetések között a fenntarthatóságra, zöldebb gazdaság kialakítására fókuszáló eszközök, befektetési alapok, különböző vállalatok, de a klímaváltozás miatti aggodalmak és a járvány felerősítette ezt a trendet.

„A fenntarthatóságot, újrahasznosítást, környezetbarát energiaforrások térnyerését szolgáló fejlesztések sokszor jelentős erőforrásokat igényelnek. A globálisan alacsony kamatkörnyezet most kedvez ezeknek a fejlesztéseknek” – mondta Zobor Zsuzsa, a K&H alapok kezelőjének vezérigazgatója.

A zöldgazdaság előretörésével párhuzamosan a klasszikus ágazatok szereplői veszítenek népszerűségükből. „Elég csak az olaj- és energiaárak csökkenésére gondolni. Jelenleg a globális GDP 6,5 százalékával támogatja a világ a fosszilis üzemanyag-előállítást. Ez jelentős összeg. Különösen, ha úgy nézzük, hogy 1 tonna szén-dioxid-kibocsátás lényegében 130 dolláros, majdnem 40 ezer forintos támogatáshoz jut” – tette hozzá a vezérigazgató. Éppen ezért erősödnek azok a törekvések, amelyek ehelyett inkább megadóztatnák a fosszilis energiatermelést és az ebből befolyó összegeket a megújuló erőforrásokra koncentráló ágazatokba, cégekhez terelnék.

Tévedés, hogy drága lenne

A klímaváltozás kezelése nem terhelné meg annyira a gazdaságot, összehasonlítás képpen: a koronavírus-járvány miatti gazdasági sokk kezelésére és az újraindítására az országok a GDP-jük hatalmas részét, akár 5-28 százalékát költenék el. Miközben a klímaváltozás megoldására elég lenne a globális GDP mindössze 2,5 százaléka. „Arányosan nézve tehát a zöld gazdaság fejlesztése, a klímaváltozás megállítása és a fenntartható környezet kialakítása vállalható költségekkel járna” – emelte ki a szakember. A járvány lehetőséget is jelenthet a világgazdaságnak, felhatalmazást arra, hogy az eddiginél is erősebbé váljanak a fenntarthatóságot, a klímaváltozást megakadályozó lépések.

Példaként említette: Látszik, hogy az utóbbi években eleve sebesen fejlődő digitálizáció a járvány miatt tempót vált és még gyorsabban tör előre. Közben az ingatlanpiacot is újra kell értékelni, kiderült ugyanis a távmunkáról, hogy működik, ez pedig például az irodaszektorban eredményezhet változást. De említhetnénk a városi közlekedést, amelyben a mikromobilitás, a kerékpározás egyre nagyobb figyelmet kap.

Mindenki beszállhat

A befektetési piacok is felismerték a fenntarthatóságban rejlő lehetőségeket. A K&H Csoport anyavállalata, a KBC Csoport már évekkel ezelőtt útjára indította a fenntarthatósági szempontokat maximálisan figyelembe vevő befektetési alapjait, amelyek fenntartható fejlődés befektetési (ffb) alapok néven ismertek. A legújabb trendeknek megfelelően a KBC és a K&H alapok kezelője a változásokhoz igazodva módosította az érintett alapokra vonatkozó befektetési politikát, hogy még jobban szolgálják a fenntartható fejlődést és a befektetők számára attraktívabb hozamot nyújtsanak a szóban forgó alapok. Az alapok bárki számára elérhetőek: rendszeres megtakarítással már egészen kicsi összeggel is érdemes elkezdeni.

Eddig az ffb alapok sorában minden gazdasági ágazat egyenlő arányban szerepelt a kiválasztásnál, ezentúl a KBC és a K&H szakértői kockázat szerint súlyozzák majd a szektorokat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a rizikósabb ágazatokban – például az alapanyagiparban – érdekelt vállalatok táborából legjobban teljesítő cégeknek csupán a 20-40 százaléka lehet kerülhet az alapokba, ezzel szemben a kevésbé kockázatos szektorokból – például a média – akár a legjobb cégek 50-70 százaléka is szerepet kaphat.

Zobor Zsuzsa közölte: „További változás, hogy azok a cégek lekerülnek a célbefektetések közül, amelyek nem helyeznek megfelelő hangsúlyt az úgynevezett ESG-tényezőkre, azaz a környezeti, társadalmi és irányítást érintő szempontokra. Ezek a cégek nehezebben jutnak forrásokhoz, ezáltal a növekedési lehetőségeik is korlátozottak. Ezzel szemben az ESG-szempontokat figyelembe vevő vállalatok könnyebben jutnak forrásokhoz, amelyek a jövőbeni fejlődésük, fokozottabb jövedelmezőségük alapja.”

A K&H alapok kezelőjének szakemberei szerint a következő időszakban egyre nagyobb figyelem övezi majd a megtakarítások piacán a fenntarthatóságot, az erre építő befektetési alapok növekedési kilátásai pedig a mostani helyzetben kedvezőnek mondható.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 09. 19., 10:49
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szervezésében 2022. szeptember elején Budapesten tanácskozott a genfi székhelyű Munkaadók Nemzetközi Szövetségének Európai és Közép-Ázsia csoportja. A konferencián, amelyre 35 országból érkeztek küldöttek, a VOSZ-t dr. Kovács Patrik és Barabás Tamás társelnökök, valamint Varga Julianna nemzetközi és oktatási igazgató képviselte, aki egyben az esemény egyik szervezője is volt. A rendezvényről őt kérdeztük.
2022-09-23 19:23:00
A Központi Nyomozó Főügyészség a külföldi hivatalos személy vonatkozásában üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő nyomozása során őrizetbe vett gyanúsított letartóztatását indítványozta.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS