Vidéken 30, Budapesten 40 millióba kerül egy élhető méretű átlagos otthon

2023. 09. 06., 17:11

Országos átlagban közel 40 millió forintot szántak idén otthonteremtésre a vásárlók, de a négyzetméterárak szerint akár kevesebb is elegendő lehet. A Duna House értékesítési adatai alapján készített körképében sorra vette, hogy mi kapható ma vidéken 30 millió forintos, a fővárosban pedig 40 millió forintos keretösszegből.

„Bár az idei év eladásai alapján országos szinten a tavalyinál egy millió forinttal, átlagosan 39,7 millió forintra nőtt az ingatlanra fordított összeg, mégis jó hír az otthonteremtést tervezőknek, hogy a vidéki területeken akár 30 millió forintból is kapható élhető méretű ingatlan, a fővárosban azonban inkább 40 millió forintos kiadással érdemes kalkulálni” – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.

A vizsgálatba bevont vármegyeszékhelyek közül a 2022-es adatokkal ellentétben, az idei év első hét hónapjának tranzakciói alapján Miskolc került ki győztesként, itt kapható ugyanis 30 millió forintból a legnagyobb alapterületű, 82 m2-es használt lakás. Nem sokkal, mindössze 3 m2-rel maradt le a dobogó második helyezettje, Kaposvár, Somogy vármegye székhelye. A tavalyi év rekordere Békéscsaba volt, az átlagos négyzetméterárak emelkedése miatt azonban visszaszorult idén a harmadik helyre. A békési vármegyeszékhelyen 78 négyzetméteres lakást lehet vásárolni a megadott keretösszegből.

A vidéki nagyvárosok közül közel azonos méretű ingatlanra futja 30 millió forintból Veszprémben, Székesfehérváron, Debrecenben és Szegeden. Az utóbbi településen letelepedő lakásvásárlók kaphatják az egyik legcsekélyebb méretű ingatlant a pénzükért, nekik be kell érniük a tavalyinál 5 négyzetméterrel szerényebb körülményeket biztosító, 48 négyzetméteres használt lakással, amennyiben mindössze 30 millió forintot fordíthatnak otthonteremtésre.

„Nem minden vidéki nagyváros lakáspiacán tapasztalható azonban drágulás, a vizsgált vármegyeszékhelyek közül Tatabányán, Veszprémben és Győrben a tavalyinál 1-2 négyzetméterrel nagyobb ingatlan vásárolható idén a 30 millió forintos keretből, míg Pécsen a 2022-es adattal megegyezően, ezúttal is 55 négyzetméteres otthonra elegendő a megadott összeg. Kelet-Magyarországon zömében folytatódott az áremelkedés, kivétel ez alól Debrecen, ahol 41 négyzetméter helyett idén közel 50 négyzetméteres otthonra is futja” – tette hozzá a szakértő.

A családi házak tekintetében országszerte áremelkedést mutatnak az adatok, mindössze két településen, Tatabányán és Nyíregyházán lehetett az idei évben nagyobb kertes házat vásárolni, mint tavaly. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye székhelyén mindössze két négyzetméterrel járt jobban, aki 2023-ban vásárolt, ezzel szemben a bányavárosban majdnem egy teljes szobával, 11 négyzetméterrel többre, 87 m2-re elegendő a megadott büdzsé. A legnagyobb, 111 négyzetméteres ingatlanra Békéscsabán tehetett szert a vásárló 30 millió forintból, itt a tavalyihoz képest 16 négyzetmétert veszítettek az alapterületből az ügyfelek. Kaposváron és Miskolcon is csökkent az ingatlanméret, de még így is tekintélyes, 94, illetve 90 négyzetméteres házakat lehetett vásárolni a somogyi és a borsodi vármegyeszékhelyeken.

A vidéki vármegyeszékhelyek közül a családiházak tekintetében Debrecen számít a legdrágábbnak, a hajdú-bihari egyetemvárosban 30 millió forint mindössze egy 49 négyzetméter nagyságú házra elegendő, ez a tavalyinál 15 négyzetméterrel szerényebb méretet jelent.

Vidék után pedig következzen a főváros, ahol az élhetőbb méretű lakások és házak megszerzéséhez 10 millió forinttal szükséges emelni a tétet. A 40 millió forintos keretből kapható, legnagyobb budapesti lakás is közel ötödével kisebb, mint a vidéki csúcstartó. 2022-ben Pesterzsébet számított a legkedvezőbb árú kerületnek, idén azonban Csepelen lehet a legnagyobb, 67 négyzetméter alapterületű lakáshoz jutni 40 millióból. 64 négyzetméteres otthont vehet magának az a vásárló, aki Rákosmentét választja, Pesterzsébet pedig 62 m2-es lakásokat tartogat az itt letelepedők számára. Nem kell elkeserednie annak sem, aki inkább a budai oldalt preferálná, ugyanis még a lakásvásárlás szempontjából legköltségesebb II. kerületben is hozzá lehet jutni a megemelt összegből akár egy 29 négyzetméteres kislakáshoz, 30 millió forintból ugyanakkor már csak egy 22 négyzetméteres minigarzont lehetne kapni.

Az értékesített fővárosi családi házak adatai alapján a legtöbb kerületben alacsonyabb átlagos négyzetméterárakon keltek el ezek a típusú ingatlanok, mint tavaly. A kerületi átlagokat vizsgálva a kertes házakért idén 476-911 ezer forintos négyzetméterár között fizettek a vevők, tehát a megadott keretösszegből megvásárolható ingatlanméret a közel 50 négyzetmétertől a 80 négyzetmétert meghaladó házakig terjed.

„A fővárosi településszerkezetből adódóan a családi házat keresők általában kénytelenek a peremkerületekben keresgélni. Mérsékeltebb kiadást és tágasabb életteret jelent, ha újpesti ház vásárlása mellett dönt az ügyfél, azonban, ha Pesttel szemben inkább Újbuda a nyerő, akkor érdemes megbarátkozni a nappali plusz egy hálós elrendezéssel” – részletezte Benedikt Károly.

 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-28 15:20:00
A NAV-Mobilt azoknak is érdemes letölteni, akiknek gondot okoz a gépjárműadó egyösszegű befizetése. Az EU legegyszerűbb részletfizetési kedvezménye a NAV mobilapplikációjában érhető el: egy koppintással igényelhető az akár 5 havi pótlékmentes részlet. Annak ellenére, hogy a gépjárműadó fizetési határideje április 15-e, már 14 ezer részletfizetési kérelem érkezett a NAV-hoz az applikáción keresztül.
2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS