Varga Mihály: az a cél, hogy 2021 a növekedés éve legyen a magyar gazdaságban

2021. 01. 11., 12:00

Azon dolgoznak, hogy 2021 a magyar gazdaságban a növekedés éve legyen – hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter hétfőn a Facebookra feltöltött videójában.

A nagyvállalati beruházási támogatási program a 2015-ös indulás óta 180 beruházást segített 160 milliárd forinttal, igy több mint 382 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg Magyarországon – mondta Varga Mihály.

A pénzügyminiszter hozzátette, a programot az idén is folytatják, a cél az, hogy a cégek azonnali segítséget kapjanak beruházásaikhoz, és a járványhelyzet ellenére se kelljen elmulasztaniuk fejlesztéseiket. Az idei évre a parlament és a kormány 25 milliárd forintos keretet hagyott jóvá erre a célra. A támogatási programot minél előbb meghirdetik, hogy a támogatás rendelkezésre álljon a vállalkozások számára kapacitásbővítésre, munkahelyek létrehozására.

A videóban Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium államtitkára arról tájékoztatta a minisztert, hogy a nagyvállalati beruházási programban tavaly december 29-ig az összes vállalt támogatást átutalták. Ez azt jelenti, hogy 43 beruházáshoz nyújtottak 70 milliárd forintnyi támogatást, ezáltal az egész országban arányosan 155 milliárd forintnyi fejlesztés valósulhatott meg.

A programban tavaly a koronavírus időszaka alatt megközelítően 16 500 munkahelyet védtek meg, több mint 700 új munkahelyet létesítettek. Az a tapasztalat, hogy a vállalkozásokban megvan az elhivatottság, hogy újabb munkahelyek teremtsenek, beruházásokat hozzanak létre – mondta Rákossy Balázs. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 20., 12:40
2025. június 20-tól kedvezőbbé válik a részletfizetés. Az automatikus pótlékmentes részletfizetés összeghatára megduplázódott, már kétmillió forintos adótartozásig is kérhető. A Magyar Közlönyben megjelent az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló törvény, amelynek számos szabálya már június 20-án hatályba lépett.
2025-06-20 19:05:00
Ötven százalékkal magasabb összegben vehetik igénybe a családok 2025. július 1-től a családi kedvezményt. Az emelés automatikus, teendőjük csak azoknak van, akik az adóelőleg-nyilatkozatban összegszerűen, és nem a gyermekek száma szerint kérték a kedvezményt.
2025-06-19 15:15:00
Ismét bekerült Magyarország a legjobb befektetői megítéléssel rendelkező feltörekvő gazdaságok körébe, és a kelet-közép-európai térségben egyedüliként javította pozícióját a Kearney nemzetközi üzleti tanácsadó társaság új felmérése szerint – közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.

  Rovathírek: HIPA

Ismét bekerült Magyarország a legjobb befektetői megítéléssel rendelkező feltörekvő gazdaságok körébe, és a kelet-közép-európai térségben egyedüliként javította pozícióját a Kearney nemzetközi üzleti tanácsadó társaság új felmérése szerint – közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS