Van extraprofit? Ha nincs, miért adóztatják? Ha van, miért nem azt adóztatják?

2022. 06. 08., 12:47

A kormány a költségvetési túlköltés miatti elszaladó hiányt speciális adókkal (extraprofit adókkal) kívánja finanszírozni. A hivatkozás az, hogy egyes ágazatok az áremelkedések miatt jelentős többlet nyereséget érnek el. Ennek ellenére mégsem a nyereséget (profitot, adó előtti eredményt), hanem az adott ágazatok, cégek árbevételét adóztatja, ami nincs tekintettel a költségszerkezetre. Az, hogy a megszokáson kívül mi okozta az adóztatni kívánt cégek kiválasztását, más hivatalos magyarázat nem született.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. a 2020-as, kettős könyvvitelt vezető vállalati (közel 322 ezer cég) adatok alapján megvizsgálta, hogy szakágazati szinten (TEÁOR 4 számjegy) hogyan alakultak a profitok különböző vetítési alapok mellett. Ez alapján meglepő következtetések adódnak arra, hogy hol is képződnek „extra profitok”.

Az első mutató az árbevétel arányos adózott eredmény, amely szerint a szakágazatok átlagosan 8,5 százalékos eredményt értek el, illetve, ha csak a nyereséges szakágazatokat vizsgáljuk, akkor 9,5 százalék a mutató értéke. Az 581 szakágazat közül 189 esetében átlag feletti a mutató értéke (tehát extraprofit képződik). Sőt, 28 szakágazat estében az átlag kétszeresét meghaladó az érték.

A legnyereségesebb ágazatok 30 százalék feletti eredményt értek el! Ezek között egy sincs a megadóztatni kívánt ágazatokból. A nagyobb szakágazatok közül az út és vasútépítés (46,4 százalék), a cementgyártás (41,8 százalék), a gyógyszergyártás (40,7 százalék), a veszélyes hulladék gyűjtése (33,2 százalék) és a jogi tevékenység (33,1 százalék) tartozik ide. De kimagasló a kavics, homok és agyagbányászat (27,4 százalék) eredménye is. A megadóztatni kívánt ágazatok legjobbját (távközlés) még az 15. helyen álló üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadás is megelőzi (24,7 százalék).

A következő mutató az eszközarányos adózott eredmény. A szakágazati átlag ebben az esetben 3,6 százalék, a nyereséges szakágazatoknál pedig 3,8 százalék. Az 591 szakágazatból 379 ért el ennél jobb eredményt, 217 szakágazat pedig az átlag dupláját is meghaladta. Az élen 37 százalékos aránnyal az út és vasútépítés áll, de itt is a legjobbak között van a veszélyes hulladék gyűjtése (31 százalék). A gyógyszerkiskereskedelem (22,5 százalék) megelőzi a 12. helyen álló biztosítási ügynöki tevékenységet (21,9 százalék), amely szakágazat az első, az extrán adóztatott körben. Az első kiskereskedelmi tevékenység a 15. helyen jelenik meg, az első telekom tevékenység a 29. helyen, Mindez jelzi, hogy ha csak az extraprofitot nézzük, lenne még mit keresgélni!

A harmadik mutató a sajáttőke arányos adózott eredmény, amely esetben a szakágazati átlag 6,6 százalék, míg a nyereséges szakágazatok átlaga 7,1 százalék. Az 590 szakágazatból 403 ért el az átlagosnál jobb eredményt, 263 szakágazat pedig az átlag kétszeresét is meghaladó értéket. Az első helyen álló út és vasút építése szakágazat 76,4 százalékos mutatóval büszkélkedhet. A nagyobb szakágazatok közül kimagasló a híd, alagút építése (48,5 százalék), a dohányáru nagykereskedelem (48,3százalék), s a veszélyes hulladék gyűjtése (45,7 százalék) szakágazat. A vezetékes távközlés (44 százalék) a 9. a listán, de pl. a jogi tevékenység (38,6 százalék) sem sokkal maradt le.

A vizsgált 3 mutató arra világít rá, hogy félrevezető az extraprofit fogalma, mivel mutatónként nézve igen eltérő sorrendek alakulnak ki. Mindez az adott szakágazatok jellegzetességétől függ (pl. több eszközt használ-e vagy inkább munkaerő igényes a tevékenység). Másrészt az is világosan látszik, hogy a kiválasztott („büntetett”) szakágazatok messze nem a legnyereségesebbek. Az építőipar, az építőanyagipar egyes szakágazatai, a jogi és mérnöki tevékenységek szintén nyernek az áremelkedésen, többlet adóztatásuk mégsem merült fel. De akár a feldolgozóipar egyes területein is érdemes lenne körülnézni (például a jelentős költségvetési támogatást kapó gumiabroncsgyártás árbevétel arányos nyeresége 15,4 százalék, az eszközarányos 11,1 százalék, a sajáttőke arányos pedig 15,4 százalék)!

S van még egy ellentmondás: az EU-ban az egyik legalacsonyabb az adókulcs a profitokra Magyarországon, miközben „extraprofitokat” akar a Kormány adóztatni. A vizsgált szakágazatok összességében 7100 milliárd forint adózott eredményt értek el és 526 milliárd forint nyereségadót fizettek be 2020-ban. Mindezt egy olyan évben, amikor a GDP közel 5 százalékkal csökkent. A tavalyi gyors növekedés után idén is növekszik a gazdaság, így az adózott eredmény is jelentősen nő 2020-hoz képest. A társasági adókulcs emelésével a hazánkban termelő multik is nagyobb szerepet kaphatnának a költségvetés finanszírozásában, különös tekintettel arra, hogy letelepedésükhöz a Kormány jelentős összegekkel járult hozzá. Szintén elgondolkodtató, hogy a szerencsejáték ipar miért marad ki rendszeresen a különadókból, miközben a turizmus szempontjából válságos évben is 35 milliárd forint adózott eredményt értek el a szakágazat cégei.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS