Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint a GDP bővülése a 2024-ben várható 0,6 százalék után 2025-ben elérheti a 2,2 százalékot. A magyar gazdaság növekedésének motorja a fogyasztás lehet. Az infláció 2025 közepéig mérsékelt maradhat, majd ismét növekedni kezd. Előrejelzésük szerint az euró átlagos árfolyama 2025-ben a 412– 419 forintos sávban fog mozogni.
A magyar gazdaság teljesítménye 2024-ban elmaradt mind a kormány, mind a gazdasági szereplők és az elemzők várakozásaitól. A GDP a második és harmadik negyedévben is visszaesett, így a magyar gazdaság kibocsátása 2022 közepe óta gyakorlatilag stagnál – olvasható az Egyensúly Intézet 2024. decemberi gazdasági gyorsjelentésében. Az elmúlt évek során jól teljesítő exportszektor gyengélkedik, egyrészt a külkereskedelmi partnerek nehéz gazdasági helyzete, másrészt az autóipart érintő nemzetközi átalakulások okán. Ugyanakkor az infláció idén jelentősen lelassult, a foglalkoztatás stabil maradt, a bérek vásárlóereje pedig közel 10 százalékkal emelkedett.
De mi várható a következő években a gazdaságban? Hogyan fog alakulni a fiskális és a monetáris politika, a reálgazdaság teljesítménye és a munkaerőpiac? A gyorsan változó, nehezen kiszámítható környezetben különösen fontos, hogy a magyar gazdaság szereplői megalapozott jövőkép alapján tudjanak tervezni. Az Egyensúly Intézet 2024-re 0,6 százalékos, 2025-re 2,2 százalékos, 2026-ra pedig 2,6 százalékos GDP-növekedést jelez előre. A gyenge külső kereslet, a beruházások mélyrepülése és a háztartások óvatossága miatt lefelé módosították korábbi előrejelzésüket. A következő évek során a növekedés motorja a fogyasztás lehet: a háztartások 2024-ben visszaépítették az inflációs sokk idején elveszített megtakarításaikat, így a következő években várható reálbér-emelkedés teret ad a fogyasztás élénkülésének.
A beruházások mérsékelt növekedését támogathatják a jelentős értékű külföldi befektetések, valamint az EU-s források belföldi folyósításának 2025 közepétől várható gyorsulása. A felsorolt tényezők ugyanakkor az import bővülésével járnak, ami exportpiacaink gyenge kereslete mellett a külkereskedelmi egyenleg romlását fogja maga után vonni, elsősorban 2025-ben. Az első negyedéves növekedés lehet a legmagasabb a béremelések és az új amerikai adminisztráció okozta pozitív világgazdasági hangulat miatt.
Az Európa-rekorder inflációt hozó 2023-as évet követően 2024-ben az áremelkedés üteme jelentősen mérséklődött. Az éves infláció 2024-ben 3 és 4 százalék között mozgott, az év második felében hónapról hónapra alacsonyabban alakulva az elemzők várakozásainál. 2025-ben az infláció tovább csökkenhet, mivel rövid távon a legtöbb tényező továbbra is a mérséklődés irányába hat:
– Gyenge belső kereslet: mind a háztartások fogyasztása, mind a beruházások szintje alacsony. Bár az Egyensúly Intézet a növekedés erősödésére számít, keresleti oldalról a következő negyedévekben nem valószínűsíthető erős inflációs nyomás.
– Szigorú monetáris környezet: a továbbra is pozitív reálkamat fékezi a hitelezési és beruházási aktivitást, és a fogyasztás visszafogására, illetve megtakarításra ösztönzi a háztartásokat, csökkentve az inflációs nyomást.
– Globális folyamatok: az infláció a világ nagy gazdaságaiban mindenhol csökkenő pályán van a gyenge világgazdasági kereslet, az ellátási láncok helyreállása, a nyersanyagársokk lecsengése, valamint a szigorú jegybanki politikák következtében.
Az olaj ára a közel-keleti feszültségek ellenére az elmúlt hónapokban stabilizálódott. Ezért az Egyensúly Intézet arra számít, hogy az energiaárak hozzájárulása az inflációhoz alacsony marad. 2025 második felétől kezdve ugyanakkor a jegybanki politika lazítása, a kereslet felpörgetése a választási év előtt, valamint a tervezett jelentős bérkiáramlás várhatóan újra emelkedő pályára állíthatja az inflációt.
A jegybank az év utolsó harmadában 6,50 százalékon tartotta az irányadó kamatot. Az Egyensúly Intézet értékelése szerint a reálkamat ezzel továbbra is enyhén az egyensúlyi szint felett áll, fékezve a gazdaságot. Bár a reálgazdaság és az infláció helyzete indokolná a további lazítást, az euró-forint árfolyam gyengülése indokolja az MNB szigorú kamatpolitikáját. A jelenlegi jegybanki vezetés mandátuma 2025. márciusában lejár; az Egyensúly Intézet várakozásai szerint a következő vezetés jó eséllyel óvatos lazításba foghat, az árfolyam stabilitása helyett a reálgazdaság növekedését helyezve előtérbe. Mindezek alapján az Egyensúly Intézet arra számít, hogy 2025 második negyedévétől az irányadó kamat fokozatosan 6 százalék alá csökkenhet.
Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint a forint egyre csökkenő mértékben, de továbbra is túlértékelt: a reálárfolyam az egyensúlyi szint felett helyezkedik el. Ez rontja az exportőrök és a fogyasztók helyzetét, így hűti a gazdaságot és elősegíti a dezinflációt. A túlértékeltséget az export gyenge teljesítménye, valamint a külföldi vásárlások ugrásszerű növekedése is alátámasztja (2022. és 2023. között megduplázódott a szomszédos országok élelmiszerboltjaiban történt vásárlások értéke). Az Egyensúly Intézet arra számít, hogy a forint a jövőben a jelenlegi túlértékeltség fokozatos korrekciójával, a vonzó kamatkülönbözet megszűntével, továbbá a magyar gazdaságpolitika iránti bizalmatlanság miatt a nemzetközi befektetők által igényelt magasabb kockázati prémiummal összhangban gyengülő pályán marad. 2025-ben a euró-forint árfolyam várhatóan a 412–419 forintos sávban fog mozogni.
Zajlik az 5. blokki nukleáris sziget betonozása, a 6. blokki munkagödör földmennyiségének negyedét kiemelték.