Üzemanyagárak: a nagy zuhanás háttere

2020. 04. 25., 09:30

A járműüzemanyagok fogyasztói árát hazánkban alapvetően a kőolaj világpiaci ára és a forintnak a dollárral szembeni árfolyama alakítja. Az igen rövid idő alatt világméretűvé szélesedett koronavírus-járvány gazdasági hatása elsők között gyűrűzött be az üzemanyagárak alakulásába – olvasható a KSH elemzésében.

A járvány következtében jelentősen csökkenő olajkeresletet nem követte a kínálat alakulása

A hazai üzemanyagárak elszámolási alapját jelentő Brent típusú nyersolaj árát 2020 elején elsősorban még a nemzetközi geopolitikai események (főként az Egyesült Államok és Irán közötti kereskedelmi feszültség) alakították. Időközben a Kínában 2019 decemberében kitört koronavírus-járvány világméretűvé vált, ami Európában először 2020. február második felében éreztette komolyabban hatását az olajár alakulására.

Az egyes országok a járvány megfékezésére szigorú intézkedéseket hoztak, a gazdasági szereplők jelentős része visszafogta, vagy leállította tevékenységét. A turizmus visszaesésével párhuzamosan az egyik legnagyobb olajfelhasználónak számító légi közlekedés lényegében leállt, az üzemanyag-felhasználás csökken. Márciusban a világ vezető kőolajtermelő országainak képviselői (elsősorban Oroszország és Szaúd-Arábia) nem tudtak megállapodni a kitermelés csökkentéséről, ami bizonytalanságot, túltermelést okozott a nemzetközi olajpiacon. Ezáltal – az energiahordozók iránti kereslet hirtelen megcsappanásával párhuzamosan –, az olajkészletek április elejére nagymértékben felhalmozódtak.

Mindezek együttes hatására a kőolaj ára 2020. márciusban meredeken zuhant. Míg 2019 decemberében átlagosan 67,3 amerikai dollárba került 1 hordó nyersolaj a világpiacon, addig 2020. februárban 55,7, márciusban pedig már csak 32,0 amerikai dollárt fizettek érte, azaz 42 százalékkal kisebb összeget a februárinál. A havi átlagárak alapján utoljára négy éve, 2016. januárban ért ennél kevesebbet 1 hordó Brent-olaj. Március végén, április elején a napi átlagárfolyam nem érte el a 20 dollárt, amire legutóbb 2002 februárjában volt példa.

Egy amerikai dollárért 2020. januárban átlagosan 301, februárban 309, márciusban 312 forintot kellett fizetni. A hazai fizetőeszköz a koronavírus magyarországi észlelését és a veszélyhelyzet kihirdetését követő napokban jelentősen leértékelődött, a március végi 327 forint/dollár árfolyam 11 százalékkal volt magasabb az év elejeinél. Az árfolyamgyengülés mértéke az olajárcsökkenésnél kisebb volt, ezért utóbbi hatása az üzemanyagárakban erőteljesebben érvényesült.

Márciusban folyamatosan mérséklődött az üzemanyagok nagykereskedelmi ára

2020. január 1. és április 1. között az autóbenzin országos nagykereskedelmi átlagára összesen 20 alkalommal módosult: 4-szer nőtt, 16-szor csökkent. A gázolaj országos átlagára ebben az időszakban összességében 16 alkalommal változott: 2-szer nőtt, 14-szer csökkent. A benzin nagykereskedelmi ára április 1-jén újabb 8 forinttal, 290 forintra mérséklődött – a gázolajé ugyanekkor nem változott –, utoljára tíz évvel ezelőtt volt ennyire alacsony.

A gázolaj fogyasztói ára márciusban 23 havi mélypontra süllyedt

A lakossági fogyasztásban 6,7 százalékos súlyt képviselő járműüzemanyagok fogyasztói átlagára 2020. márciusban 6,8 százalékkal alacsonyabb volt a 2019. decemberinél. Az autóbenzin és a gázolaj átlagára 2020 januárjában még meghaladta, februárban már alulmúlta a 2019. decemberit. Márciusban a járműüzemanyagok ára tovább csökkent, egy hónap alatt 5,3 százalékkal, ami számottevően mérsékelte az infláció ütemét. Az autóbenzin átlagára utoljára 2019. februárban, a gázolajé 2018. márciusban volt kisebb a 2020 márciusinál. Habár az üzemanyagárak csökkenése számos területen mérsékli a költségeket, a járvány okozta keresletkiesés azonban gazdasági károkat okoz.

A járműüzemanyagok jövedéki adója április 1-jétől nem módosult

A 2016. júniusban elfogadott új jövedékiadó-törvény szerint a járműüzemanyagok jövedéki adójának mértékét a Brent típusú kőolaj világpiaci árától teszik függővé. Eszerint ha a nyersolaj hordónkénti átlagára a tárgynegyedévet megelőző 3 hónap átlagában a jogszabályban rögzített számítás alapján 50 dollár feletti, akkor az autóbenzin jövedéki adója literenként 120 forint, a gázolajé 110,35 forint. Ellenkező esetben a jövedéki adó mértéke a benzinnél 5, a gázolajnál 10 forinttal emelkedik.

A 2020. márciusi árzuhanás ellenére a Brent – a napi jegyzések alapján meghatározott – I. negyedévi átlagára így is 56,3 dollár/hordó volt. Emiatt az ásványolajok jövedéki adója 2020. április 1-jétől nem változott. A jövedéki adó mértéke legutóbb 2017. április 1-jén módosult.

KSH

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 07., 11:25
A kötelező nyugtaadat-szolgáltatás első hónapjában már több mint 12,3 millió nyugta adata érkezett be a NAV-hoz; a szeptemberben beküldött bizonylatok összértéke meghaladta a 32,6 milliárd forintot – tájékoztatott az adóhivatal. A NAV ingyenes ePénztárgép alkalmazásával már csaknem 700 ezer elektronikus nyugtát állítottak ki.
2026. 10. 06., 21:55
„A változások elsősorban a fogyasztóknak értékesítő kereskedőket, webáruházakat és online piactereket érintik. A gyártóknak és importőröknek is érdemes azonban áttekinteniük, hogy a kereskedőknek átadott – a termékek tartósságára, javíthatóságára, várható élettartamára, szoftverfrissítéseire és tartóssági jótállására vonatkozó – információk pontosak és megfelelően alátámasztottak-e.”
2026. 10. 06., 16:25
Szeptember 27-től új fogyasztóvédelmi előírások léptek életbe Magyarországon az Európai Unió EmpCo irányelve nyomán. A szabályozás 12 új tétellel bővíti az automatikusan jogsértőnek tekintett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feketelistáját, és konkrétabb kommunikációs sztenderdeket vár el a zöld állítások kapcsán.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS