Üzemanyagárak: a nagy zuhanás háttere

2020. 04. 25., 09:30

A járműüzemanyagok fogyasztói árát hazánkban alapvetően a kőolaj világpiaci ára és a forintnak a dollárral szembeni árfolyama alakítja. Az igen rövid idő alatt világméretűvé szélesedett koronavírus-járvány gazdasági hatása elsők között gyűrűzött be az üzemanyagárak alakulásába – olvasható a KSH elemzésében.

A járvány következtében jelentősen csökkenő olajkeresletet nem követte a kínálat alakulása

A hazai üzemanyagárak elszámolási alapját jelentő Brent típusú nyersolaj árát 2020 elején elsősorban még a nemzetközi geopolitikai események (főként az Egyesült Államok és Irán közötti kereskedelmi feszültség) alakították. Időközben a Kínában 2019 decemberében kitört koronavírus-járvány világméretűvé vált, ami Európában először 2020. február második felében éreztette komolyabban hatását az olajár alakulására.

Az egyes országok a járvány megfékezésére szigorú intézkedéseket hoztak, a gazdasági szereplők jelentős része visszafogta, vagy leállította tevékenységét. A turizmus visszaesésével párhuzamosan az egyik legnagyobb olajfelhasználónak számító légi közlekedés lényegében leállt, az üzemanyag-felhasználás csökken. Márciusban a világ vezető kőolajtermelő országainak képviselői (elsősorban Oroszország és Szaúd-Arábia) nem tudtak megállapodni a kitermelés csökkentéséről, ami bizonytalanságot, túltermelést okozott a nemzetközi olajpiacon. Ezáltal – az energiahordozók iránti kereslet hirtelen megcsappanásával párhuzamosan –, az olajkészletek április elejére nagymértékben felhalmozódtak.

Mindezek együttes hatására a kőolaj ára 2020. márciusban meredeken zuhant. Míg 2019 decemberében átlagosan 67,3 amerikai dollárba került 1 hordó nyersolaj a világpiacon, addig 2020. februárban 55,7, márciusban pedig már csak 32,0 amerikai dollárt fizettek érte, azaz 42 százalékkal kisebb összeget a februárinál. A havi átlagárak alapján utoljára négy éve, 2016. januárban ért ennél kevesebbet 1 hordó Brent-olaj. Március végén, április elején a napi átlagárfolyam nem érte el a 20 dollárt, amire legutóbb 2002 februárjában volt példa.

Egy amerikai dollárért 2020. januárban átlagosan 301, februárban 309, márciusban 312 forintot kellett fizetni. A hazai fizetőeszköz a koronavírus magyarországi észlelését és a veszélyhelyzet kihirdetését követő napokban jelentősen leértékelődött, a március végi 327 forint/dollár árfolyam 11 százalékkal volt magasabb az év elejeinél. Az árfolyamgyengülés mértéke az olajárcsökkenésnél kisebb volt, ezért utóbbi hatása az üzemanyagárakban erőteljesebben érvényesült.

Márciusban folyamatosan mérséklődött az üzemanyagok nagykereskedelmi ára

2020. január 1. és április 1. között az autóbenzin országos nagykereskedelmi átlagára összesen 20 alkalommal módosult: 4-szer nőtt, 16-szor csökkent. A gázolaj országos átlagára ebben az időszakban összességében 16 alkalommal változott: 2-szer nőtt, 14-szer csökkent. A benzin nagykereskedelmi ára április 1-jén újabb 8 forinttal, 290 forintra mérséklődött – a gázolajé ugyanekkor nem változott –, utoljára tíz évvel ezelőtt volt ennyire alacsony.

A gázolaj fogyasztói ára márciusban 23 havi mélypontra süllyedt

A lakossági fogyasztásban 6,7 százalékos súlyt képviselő járműüzemanyagok fogyasztói átlagára 2020. márciusban 6,8 százalékkal alacsonyabb volt a 2019. decemberinél. Az autóbenzin és a gázolaj átlagára 2020 januárjában még meghaladta, februárban már alulmúlta a 2019. decemberit. Márciusban a járműüzemanyagok ára tovább csökkent, egy hónap alatt 5,3 százalékkal, ami számottevően mérsékelte az infláció ütemét. Az autóbenzin átlagára utoljára 2019. februárban, a gázolajé 2018. márciusban volt kisebb a 2020 márciusinál. Habár az üzemanyagárak csökkenése számos területen mérsékli a költségeket, a járvány okozta keresletkiesés azonban gazdasági károkat okoz.

A járműüzemanyagok jövedéki adója április 1-jétől nem módosult

A 2016. júniusban elfogadott új jövedékiadó-törvény szerint a járműüzemanyagok jövedéki adójának mértékét a Brent típusú kőolaj világpiaci árától teszik függővé. Eszerint ha a nyersolaj hordónkénti átlagára a tárgynegyedévet megelőző 3 hónap átlagában a jogszabályban rögzített számítás alapján 50 dollár feletti, akkor az autóbenzin jövedéki adója literenként 120 forint, a gázolajé 110,35 forint. Ellenkező esetben a jövedéki adó mértéke a benzinnél 5, a gázolajnál 10 forinttal emelkedik.

A 2020. márciusi árzuhanás ellenére a Brent – a napi jegyzések alapján meghatározott – I. negyedévi átlagára így is 56,3 dollár/hordó volt. Emiatt az ásványolajok jövedéki adója 2020. április 1-jétől nem változott. A jövedéki adó mértéke legutóbb 2017. április 1-jén módosult.

KSH

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 09:10:00
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS