A 75 bázispontos sorozatot „átmenetileg meggyorsítva” 10-ről 9 százalékra csökkentette az alapkamatot február 27-i ülésén a Monetáris Tanács.
„A magyar gazdaságban a dezinfláció hónapok óta erőteljesebb a várakozásoknál, miközben mind a külső, mind a belső keresleti nyomás tartósan alacsony. Az ország kockázati megítélése a folyó fizetési mérleg javulása következtében a változékony globális hangulat közepette is tovább javult. A Monetáris Tanács megítélése szerint mindezek lehetővé teszik az alapkamat csökkentésének átmeneti gyorsítását” – olvasható az MNB közleményében.
Az elmúlt hetekben a gazdaság több szereplője is érvelt az alapkamat nagyobb léptékű csökkentése mellett. Perlusz László, a VOSZ főtitkára például így fogalmazott: „A gazdaság szenved a magas kamatszinttől, hiszen az kitermelhetetlen kamatköltséget jelent. Elemzéseink azt mutatják, hogy komolyabb kamatcsökkentésre lenne szükség, amely jó lenne vállalkozónak és alkalmazottnak egyaránt és ettől nem térne vissza az infláció sem.”
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.