Perlusz László: Alacsonyabb kamattal sem tér vissza a magas infláció

Perlusz László: Alacsonyabb kamattal sem tér vissza a magas infláció
2024. 02. 14., 18:10

A gazdaság szenved a magas kamatszinttől, hiszen az kitermelhetetlen kamatköltséget jelent. Elemzéseink azt mutatják, hogy komolyabb kamatcsökkentésre lenne szükség, amely jó lenne vállalkozónak és alkalmazottnak egyaránt és ettől nem térne vissza az infláció sem – írja Perlusz László, a VOSZ főtitkára.

Az infláció hazánkban továbbra is „szabadesésben” van: a tavaly év eleji 25 százalék feletti szintről már 3,8 százalékra csökkent. Az árak növekedésének alakulása így továbbra sem ad okot aggodalomra sem itt, a régiónkban, sem az EU-s adatokhoz képest. Partnerünk, az Egyensúly Intézet segítségével annak jártunk utána, hogy a gazdaság elbírna-e egy nagyobb kamatcsökkentést anélkül, hogy visszatérne a magas infláció.  Ahogy azt bemutatjuk, éppenhogy a kamatcsökkentés használna igazán a gazdaságnak!

Jelenleg ugyanis a gazdaság kevesebbet termel, kevesebb új értéket teremt, mint amennyit tudna. Ahogy az alábbi ábrából is látszik, a magyar gazdaság teljesítménye 2023 végén várhatóan 9 százalékkal marad el a koronavírus-válság előtti szinttől (ezt kibocsátási résnek nevezzük).

A koronavírus-járvány és az azt követő háborús válság, majd energiaválság megviselte a magyar vállalkozásokat is, termelési lehetőségeik így nem ugyanolyanok, mint a Covid-válság előtt, a 2010-es évek végén voltak. A magyar gazdaság teljesítménye jelenleg kb. 2 százalékkal marad el a lehetséges szinttől, vagyis most ennyi a tényleges kibocsátási rés (a Kálmán-filter elnevezésű modellszámítás alapján). Az alábbi ábrán az is látszik, hogy leginkább a beruházások visszaesése húzta le a gazdaságot és okozza a kiesést.

A munkaerőpiaci helyzet vizsgálata szintén arra az eredményre vezetett, hogy a magyar gazdaságra jelenleg nem annyira a túlfoglalkoztatás, hanem – legalábbis a korábbi időszakokhoz képest - a kissé lazább viszonyok a jellemzőek. Az üres álláshelyek és a munkanélküliség aránya az elmúlt negyedévekben csökkent, vagyis egyre kevesebb embert kerestek a vállalkozások a munkanélküliek számához képest.

Az adatok azt mutatják, hogy a minimálbér-emelések és az értékes dolgozókért folytatott verseny miatti magasabb munkabérek arra szorítják a vállalkozásokat, hogy más költségeiket leszorítsák és a termelésben, szolgáltatások nyújtásában hatékonyabbak legyenek. A cégek modernizálják a vállalkozásuk tevékenységét – például napelemes energiatermelésre térnek át, jobb gépeket vesznek, egyszerűsítik a termelési folyamatokat – és a költségekre is jobban figyelnek. Továbbá, arra ösztönzik a munkavállalókat és úgy alakítják át a munkaszervezést, hogy munkatársaik jobban dolgozzanak, vagyis a munkaidőt jobban használják ki, többet termeljenek, végső soron tehát a munkabérért tehát több értéket hozzanak létre (vagyis a munkatermelékenység növekedjen). Ahogy az alábbi ábra mutatja, a termelékenység azokban az időszakokan javult, amikor az ország gazdasági növekedése is fokozódott:

Összegezve tehát azt találtuk, hogy sem az infláció, sem a reálgazdaság – sem a termelés, sem a munkaerőpiac - állapota nem indokolja a monetáris szigor jelenlegi szintjét.

Ha a vállalkozás nem használja ki a rendelkezésre álló kapacitásait (nem használja a gépeit, eszközeit, nem nyújtja szolgáltatásait, nem tud munkát adni a dolgozónak), akkor tevékenysége szűkül, leépül és ezzel a gazdaság egész teljesítménye is csökkenni fog, a munkahelyek megszűnhetnek, ami további leszakadáshoz vezet. A kamatok csökkentése tehát azért szükséges, hogy a magyar gazdaságban kihasználhassuk a lehetőségeinket és visszatérhessünk a korábbi fejlődési szinthez.

Ahogy a vállalkozásoknál is mondják: fejleszteném a technológiámat, bővítenék, modernizálnám a termelést, megvalósítanám (befejezném) az energiahatékonysági beruházásokat és megtartanám a dolgozóimat, de ehhez megfizethető, kitermelhető hitelekre van szükség!

VOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

Van egy apró kis bolt a Liliom utcában, ahol a gasztronómia szerelmesei garantáltan elérzékenyülnek. Fekete Antonio szakácskönyvboltja majd’ kétszáz kiadó legjobbját kínálja azoknak, akik nem elégszenek meg a középszerrel.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS