Többen vállalnának másodállást a válság miatt

2020. 06. 04., 13:45

A koronavírus digitális hálót vont körénk. Nem volt nehéz az online átállás: a járvány előtti időszakhoz képest ma már többen fordulnak a digitális megoldások felé. A járványhelyzet miatt behúztuk a kéziféket, megfontoltabban költünk és harmadunk hajlandó nagyobb befektetését is elhalasztani. Viszont még egy ilyen mértékű világválság közepette is csak tizedünk tervez előre költéseivel, tehát a kutatási eredmények szerint a magyarok nagy részének pénzügyi tudatossága alacsony szintűnek mondható.

Digitális élet a COVID-19 előtt és után

A vírus hatására a napi ügyintézés az online csatornák felé terelődött, szinte mindenhol tetten érhető a digitalizáció. Nagyságrendileg a lakosság harmada igyekszik a korábbiak helyett más megoldást használni: a postai sorbanállás helyett online csekkbefizetést, személyes helyett online vagy telefonos ügyfélszolgálatot, applikációkat, ügyfélkaput és internetbankot használni, kevesebb készpénzt felvenni és gyakrabban bankkártyával fizetni.

Mivel a járványidőszakban kötelező lett a digitális életforma, többen kezdtek el használni olyan digitális eszközt és szolgáltatást, amit korábban nem vagy már régen használtak.

A Cofidis Hitel Monitor januárban és májusban is felmérte a nyitottságot és továbbra is a lakosság harmada elutasító az online hitelügyintézéssel kapcsolatban. Egy tendencia ugyanakkor kirajzolódik: egyre kevesebben említik az adatlopás veszélyét, mint számukra gátló tényezőt.

Ez a változás az online hitelfelvétel biztonságosságának megítélése szempontjából is kedvező fejlemény. A januárban mért adatokhoz képest közel 10 százalékkal kevesebben tartanak attól, hogy sok a kockázat, a hibalehetőség az új, innovatív szolgáltatásokban. A digitális átállás egyaránt pozitív és negatív érzéseket is keltett: 60 százalékunk kényelmesnek élte meg, nem találta annyira bonyolultnak, rájött mennyi időt spórol vele. De a magyarok fele még mindig úgy érzi, őt ez az egész nem érinti, amit tudott személyesen intézett, alig várja, hogy visszatérhessen a régi csatornákhoz.

Visszafogott költések

A lakosság harmada étteremre, ételrendelésre, tömegközlekedésre, ruházati cikkekre, szórakozásra, szépségápolási szerekre, kezelésekre mostanában tudatosan nem költött. Nincs eltérés jövedelemi csoportok szerint, vagyis a maga szintjén mindenki igyekezett spórolni, anyagi helyzettől függetlenül.

A legerősebb pénzügyi reakció, ami a lakosságot jellemezte az a megtakarításra való erőteljes törekvés volt. Kétharmadunk valamilyen költését visszafogta, ez a jómódúbbakra és a szerényebb jövedelműekre hasonló mértékben igaz. 20 százalékunk olyan nagyobb költést tolt el, mint tv vagy háztartási gép vásárlása.

Ugyanilyen arányban előre hoztuk bizonyos otthoni időtöltéshez és munkavégzéshez kapcsolódó eszközök megvásárlását: ilyen volt a laptop és az okostelefon.

Kisebb arányban, de volt, aki hozzányúlt más célra félretett pénzhez (13 százalék) és volt, aki kölcsönkért családtagtól, baráttól (6 százalék). A vírushelyzet miatt egyelőre kevesen tettek vagy terveznek jelentős módosítást életvezetésükben. Másodállás vállalása és munkahely váltás a legjellemzőbb változtatás, ez a lakosság tizedét érinti, kiemelhetőek a budapestieket, akiknek pedig egynegyedét.

Elhalasztott hiteltervek

A lakosság 15 százaléka tervezett valamilyen hitellel – lakáshitel, személyi kölcsön, áruhitel – ők egyelőre nem mondtak le a felvételről, de azért a halasztás mellett döntöttek. Akinek pedig jelenleg van hitele, az is inkább fizetné tovább, vagyis a lakosság fele nem élt a moratóriummal.

A Cofidis még ennél is nagyobb arányt tapasztalt: „Az előzetes várakozások ellenére jóval magasabb arányban, az ügyfeleink mintegy 65 százaléka fizeti tovább a törlesztő részletét” - foglalta össze az első moratóriumos hónap statisztikáit Holló Bence, a Cofidis vezérigazgatója. A fizetési hajlandóság ellenére a pénzügyeink előre tervezése mégis távol áll tőlünk. Hiába egy világválság, még ez sem vesz rá minket tudatosabb pénzügyi tervezésre.

Alig több, mint tizedünk végzett a járvány alatt pénzügyi kalkulációt a következő időszak kiadásairól-bevételeiről. A vírushelyzet idején a pénzügyi kérdésekben való tájékozódás viszont felélénkült: harmadunk figyeli a tv-, rádió- és sajtóhíreket, portálokat, kormányzati bejelentéseket. A pénzintézetek weboldalait 20 százalékunk olvassa, sőt a budapestiek körében ez az arány már közel egyharmad. De azért még mindig van egy erős egyharmad, aki úgy véli, őt ez nem érinti, egyszerűen nem tájékozódik.

Jövőtervezés: egy új sztori kezdődik

A bezártságnak, a kötelező otthonlétnek megvoltak a pszichológiai hatásai: megviselt minket pszichésen, negatív érzéseink voltak jellemzőbbek, úgymint félelem (38 százalék), bezártság érzése (29 százalék), és stressz (27 százalék). Csupán a lakosság 9 százaléka tudott kizárólag pozitív hangulatról beszámolni.

Közel 80 százalékunk hisz benne, hogy a járvány gazdasági hatásai sokáig jelen lesznek. Hatvan százalékunk szerint új fejezet jön: innentől megváltoznak a társadalmak gazdasági és szociális struktúrái és bizonyos korlátozások velünk fognak maradni. Tartós változásnak véljük, hogy az online ügyintézés általános lesz, egyre több dolgot vásárlunk majd online, szigorúbb higiéniai szabályokat kell betartanunk, és számolunk az online hitelfelvétel terjedésével is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2023. 12. 05., 23:30
epizód: 2023 / 19   |   hossz: 20:00
Ebben az epizódban azt a nagy horderejű és rendkívül összetett munkát mutatjuk be, amit Magyarország legmagasabb irodaháza, a MOL Campus építése során végeztek a kivitelezők. A csúcsidőszakban 1800 dolgozó munkáját összefogó Wolf András meg is kapta érte az Év Projektmenedzsere díjat, amit a Projektmenedzsment Kiválóság Tábla tagjaiból álló zsűri ítélt meg számára. A Market Építő Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese szerint amellett, hogy nagy elismerés kollégáktól kapni egy ekkora díjat, meg is erősítette abban a tudatban, hogy érdemes példamutatóan, kitartóan dolgozni a sikerért. A szakember persze a MOL Campus innovatív kivitelezését és fenntartható megoldásait is örömmel bemutatta a BizniszPlusznak adott interjúban.
Egyetlen vállalkozás sem építi fel önmagát, és a legfőbb erőforrása a vezető, aki – pláne egy új üzlet megalapozása közben – sajátos támogatást igényel. A többféle vállalkozás- és vezetőfejlesztő tréninget szervező SEED Alapítvány az ügyvezető igazgató szerint még frissebb módszerekkel, gyakorló vállalkozókkal mentorálja a kezdőket. Lakatosné Lukács Zsuzsanna ebben az epizódban világít rá, hányféle teendő van egy üzleti ötlettel, mire az működő vállalkozássá alakul. Ezen az úton tereli végig az újdonsült cégeket a RajtUp programjuk is.
Ebben az epizódban Pataki Tamás, a Canon Business Development Managere segítségével mutatjuk be, hogy milyen eszközök és mesterséges intelligencia megoldások lehetnek az orvosok segítségére – már nem is a jövőben, hanem akár napjainkban. Az elöregedő társadalmakban egyre több pácienst kell ellátnia az egészségügynek, így olyan technológiák nélkül, amiket például a Canon Medical Solutions képalkotó rendszerei nyújtanak, egyre nehezebb megfelelő számú és pontosságú diagnózist felállítani. De mi köze mindennek a ReCaptcha internet-felhasználó azonosításhoz és az önvezető autókhoz? Ez is kiderül a beszélgetésből.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS