Többen vállalnának másodállást a válság miatt

2020. 06. 04., 13:45

A koronavírus digitális hálót vont körénk. Nem volt nehéz az online átállás: a járvány előtti időszakhoz képest ma már többen fordulnak a digitális megoldások felé. A járványhelyzet miatt behúztuk a kéziféket, megfontoltabban költünk és harmadunk hajlandó nagyobb befektetését is elhalasztani. Viszont még egy ilyen mértékű világválság közepette is csak tizedünk tervez előre költéseivel, tehát a kutatási eredmények szerint a magyarok nagy részének pénzügyi tudatossága alacsony szintűnek mondható.

Digitális élet a COVID-19 előtt és után

A vírus hatására a napi ügyintézés az online csatornák felé terelődött, szinte mindenhol tetten érhető a digitalizáció. Nagyságrendileg a lakosság harmada igyekszik a korábbiak helyett más megoldást használni: a postai sorbanállás helyett online csekkbefizetést, személyes helyett online vagy telefonos ügyfélszolgálatot, applikációkat, ügyfélkaput és internetbankot használni, kevesebb készpénzt felvenni és gyakrabban bankkártyával fizetni.

Mivel a járványidőszakban kötelező lett a digitális életforma, többen kezdtek el használni olyan digitális eszközt és szolgáltatást, amit korábban nem vagy már régen használtak.

A Cofidis Hitel Monitor januárban és májusban is felmérte a nyitottságot és továbbra is a lakosság harmada elutasító az online hitelügyintézéssel kapcsolatban. Egy tendencia ugyanakkor kirajzolódik: egyre kevesebben említik az adatlopás veszélyét, mint számukra gátló tényezőt.

Ez a változás az online hitelfelvétel biztonságosságának megítélése szempontjából is kedvező fejlemény. A januárban mért adatokhoz képest közel 10 százalékkal kevesebben tartanak attól, hogy sok a kockázat, a hibalehetőség az új, innovatív szolgáltatásokban. A digitális átállás egyaránt pozitív és negatív érzéseket is keltett: 60 százalékunk kényelmesnek élte meg, nem találta annyira bonyolultnak, rájött mennyi időt spórol vele. De a magyarok fele még mindig úgy érzi, őt ez az egész nem érinti, amit tudott személyesen intézett, alig várja, hogy visszatérhessen a régi csatornákhoz.

Visszafogott költések

A lakosság harmada étteremre, ételrendelésre, tömegközlekedésre, ruházati cikkekre, szórakozásra, szépségápolási szerekre, kezelésekre mostanában tudatosan nem költött. Nincs eltérés jövedelemi csoportok szerint, vagyis a maga szintjén mindenki igyekezett spórolni, anyagi helyzettől függetlenül.

A legerősebb pénzügyi reakció, ami a lakosságot jellemezte az a megtakarításra való erőteljes törekvés volt. Kétharmadunk valamilyen költését visszafogta, ez a jómódúbbakra és a szerényebb jövedelműekre hasonló mértékben igaz. 20 százalékunk olyan nagyobb költést tolt el, mint tv vagy háztartási gép vásárlása.

Ugyanilyen arányban előre hoztuk bizonyos otthoni időtöltéshez és munkavégzéshez kapcsolódó eszközök megvásárlását: ilyen volt a laptop és az okostelefon.

Kisebb arányban, de volt, aki hozzányúlt más célra félretett pénzhez (13 százalék) és volt, aki kölcsönkért családtagtól, baráttól (6 százalék). A vírushelyzet miatt egyelőre kevesen tettek vagy terveznek jelentős módosítást életvezetésükben. Másodállás vállalása és munkahely váltás a legjellemzőbb változtatás, ez a lakosság tizedét érinti, kiemelhetőek a budapestieket, akiknek pedig egynegyedét.

Elhalasztott hiteltervek

A lakosság 15 százaléka tervezett valamilyen hitellel – lakáshitel, személyi kölcsön, áruhitel – ők egyelőre nem mondtak le a felvételről, de azért a halasztás mellett döntöttek. Akinek pedig jelenleg van hitele, az is inkább fizetné tovább, vagyis a lakosság fele nem élt a moratóriummal.

A Cofidis még ennél is nagyobb arányt tapasztalt: „Az előzetes várakozások ellenére jóval magasabb arányban, az ügyfeleink mintegy 65 százaléka fizeti tovább a törlesztő részletét” - foglalta össze az első moratóriumos hónap statisztikáit Holló Bence, a Cofidis vezérigazgatója. A fizetési hajlandóság ellenére a pénzügyeink előre tervezése mégis távol áll tőlünk. Hiába egy világválság, még ez sem vesz rá minket tudatosabb pénzügyi tervezésre.

Alig több, mint tizedünk végzett a járvány alatt pénzügyi kalkulációt a következő időszak kiadásairól-bevételeiről. A vírushelyzet idején a pénzügyi kérdésekben való tájékozódás viszont felélénkült: harmadunk figyeli a tv-, rádió- és sajtóhíreket, portálokat, kormányzati bejelentéseket. A pénzintézetek weboldalait 20 százalékunk olvassa, sőt a budapestiek körében ez az arány már közel egyharmad. De azért még mindig van egy erős egyharmad, aki úgy véli, őt ez nem érinti, egyszerűen nem tájékozódik.

Jövőtervezés: egy új sztori kezdődik

A bezártságnak, a kötelező otthonlétnek megvoltak a pszichológiai hatásai: megviselt minket pszichésen, negatív érzéseink voltak jellemzőbbek, úgymint félelem (38 százalék), bezártság érzése (29 százalék), és stressz (27 százalék). Csupán a lakosság 9 százaléka tudott kizárólag pozitív hangulatról beszámolni.

Közel 80 százalékunk hisz benne, hogy a járvány gazdasági hatásai sokáig jelen lesznek. Hatvan százalékunk szerint új fejezet jön: innentől megváltoznak a társadalmak gazdasági és szociális struktúrái és bizonyos korlátozások velünk fognak maradni. Tartós változásnak véljük, hogy az online ügyintézés általános lesz, egyre több dolgot vásárlunk majd online, szigorúbb higiéniai szabályokat kell betartanunk, és számolunk az online hitelfelvétel terjedésével is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-25 16:44:25
13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.
2024-05-25 09:10:47
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) és a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének (FIVOSZ) képviselői a Kínai Nemzetközi Kereskedelemfejlesztési Tanács (CCPIT) Sanghaji Irodájának delegációját fogadták csütörtökön Budapesten.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  Rovathírek: GUSTO

13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS