2020 első három negyedévében 12 876 új lakás épült, 25 százalékkal több, mint egy évvel korábban; a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 17 278 volt, 37 százalékkal kevesebb a 2019. azonos időszakinál – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
Budapesten 2420 lakást vettek használatba, 4,1 százalékkal kevesebbet, mint 2019 első három negyedévében. Minden más településkategóriában növekedett a lakásépítés, a megyei jogú városokban 34, az egyéb városokban 48, a községekben 19 százalékkal.
A természetes személyek által épített lakások aránya 44, a vállalkozások által épített lakások aránya 55 százalék volt.
Az új lakóépületekben használatba vett lakások 49 százaléka családi házban, 43 százaléka többlakásos épületben, 3,5 százaléka lakóparkban volt található.
A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1,5 m2-rel, 95,6 m2-re csökkent 2019 első három negyedévéhez képest.
Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 17 278 volt, 37 százalékkal kevesebb a 2019. azonos időszakinál. A különböző településkategóriákat eltérő folyamatok jellemezték: a nagyvárosokban az építendő lakások száma alig több mint fele volt a tavalyinak (Budapesten 55, a megyei jogú városokban 54 százaléka). A kisebb településeken a csökkenés mérsékeltebb volt, a városokban az építendő lakások száma a megelőző évi érték 70, a községekben 83 százalékát tette ki. Az építtetők az esetek 55 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.
2019 első három negyedévéhez képest az engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma a legtöbb megyében csökkent, azonban Fejér megyében 77, Veszprém megyében 8,8, Nógrád megyében pedig 12 százalékkal növekedett.
2019 azonos időszakához képest a kiadott új építési engedélyek alapján 22 százalékkal kevesebb, összesen 8452 lakóépület építését tervezik az országban. A nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 2814 volt, 11 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál. (KSH)
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”