Tavaly az egy évvel korábbinál 3,2 százalékkal több új lakás épült

2023. 02. 22., 09:21

Tavaly 20 540 új lakás épült, 3,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 35 002 volt, 17 százalékkal több, mint 2021-ben – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal.

Budapesten 6610 lakást vettek használatba, 6,1 százalékkal kevesebbet, mint 2021-ben. Az új lakások száma a megyei jogú városokban enyhén növekedett (11 százalék), a többi városban csökkent (-3,9 százalék), a községekben pedig közel negyedével nőtt (24 százalék) az előző évhez képest.

Pest régióban a fővároshoz hasonló mértékben lett kevesebb a használatba vett lakások száma: a 3800 új lakás 7,8 százalékos csökkenést jelent.

A központi nagyrégión kívül mindenütt nőtt az új lakások száma a megelőző évhez viszonyítva. A növekedés mértéke kiemelkedő volt a Dél-Alföldön (30 százalék), ahol a közel kétezer új lakás fele a régió központjában épült. A Nyugat-Dunántúlon felépült 2700 lakás 3,1 százalékkal több a megelőző évinél. Ugyanakkor az alacsony bázisról hasonló arányú növekedést felmutató Észak-Magyarországon alig több mint 600 lakás épült. Az ország többi régiójában az új lakások száma 1300-1800 között alakult, és ez 20 százalék körüli bővülést jelentett az egyes régiókban.

A természetes személyek által épített lakások aránya 35-ről 39 százalékra nőtt, a vállalkozások által építetteké 64-ről 60 százalékra csökkent 2021-hez képest.

Az új lakóépületekben használatba vett lakások 49 százaléka családi házban, 39 százaléka többlakásos épületben, 9,0 százaléka lakóparkban található.

A használatba vett lakások átlagos alapterülete az előző évhez képest 5,4 négyzetméterrel 96,1 négyzetméterre nőtt.

Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 35 002 volt, 17 százalékkal több, mint az előző évben.

A kiadott építési engedélyek száma 2022-ben 14 462-vel haladta meg az átadott lakásokét, ez 44 százalékos növekedést jelent az előző évi különbséghez képest.

Az építési engedélyek országos növekedése mögött élesen szétváló területi folyamatok figyelhetők meg. Az előző évhez képest a fővárosban az engedélyek száma közel két és félszeresére nőtt, azonban minden más településkategóriában csökkent: a megyei jogú városokban 5,6, a többi városban 16, a községekben pedig 11 százalékkal.

Az építendő lakások száma a fővároson kívül kizárólag egy régióban, Nyugat-Dunántúlon emelkedett, az előző évhez képest 14 százalékkal.

Az építtetők az esetek 46 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten volt a legalacsonyabb (11 százalék) és a községekben a legmagasabb (85 százalék).

2021-hez képest a kiadott új építési engedélyek alapján 16 százalékkal kevesebb, összesen 13 897 lakóépület építését tervezik. A tervezett egylakásos lakóépületek aránya 77 százalék volt, összesen 10 727 darab.

A tervezett nem lakóépületek száma 4768 volt, 5,0 százalékkal kevesebb, mint 2021-ben. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-28 15:20:00
A NAV-Mobilt azoknak is érdemes letölteni, akiknek gondot okoz a gépjárműadó egyösszegű befizetése. Az EU legegyszerűbb részletfizetési kedvezménye a NAV mobilapplikációjában érhető el: egy koppintással igényelhető az akár 5 havi pótlékmentes részlet. Annak ellenére, hogy a gépjárműadó fizetési határideje április 15-e, már 14 ezer részletfizetési kérelem érkezett a NAV-hoz az applikáción keresztül.
2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS