Öt helyet lépett előre Magyarország egy nemzetközi versenyképességi rangsorban

2021. 06. 17., 15:15

Öt helyet lépett előre Magyarország az IMD svájci üzleti iskola Versenyképességi Központja (IMD World Competitiveness Center) által kiadott versenyképességi rangsorban – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter.

Az ICEG European Center független közgazdasági kutatóintézet közreműködésével készülő 2021-es IMD Versenyképességi évkönyv 63 országot felsoroló rangsorában Magyarország így a 42. helyre lépett, amivel a harmadik legnagyobb javulást érte el. A pénzügyminiszter azt is hangsúlyozta, hogy a 42. hely még messze van a kívánatostól, tovább kell folytatni a versenyképességi tanácsban megkezdett munkát. Összegzése szerint a magyar gazdaságvédelmi intézkedések nemcsak a válság hatásait tompították, hanem hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar gazdaság lépéselőnybe kerüljön, növelje versenyképességét. Az a támogató, ösztönző gazdaságpolitika, amely eddig is jellemezte a magyar kormány működését, szavai szerint a jövőben is folytatóik.

Kiemelte: a jelentős előrelépés annak köszönhető, hogy a kormány világos elveket követett a gazdaságvédelmi intézkedések terén is; a cél a kezdetekről az volt, hogy Magyarország ne csak a járvány gazdasági hatásait tudja eredményesen kivédeni, hanem előnnyel tudjon kijönni a válságból.

Magyarország a visegrádi országok között is javított: a második helyen áll, csak Csehország előzte meg, Lengyelország és Szlovákia is hátrébb végzett a rangsorban.

Varga Mihály kifejtette, hogy nem adóemelésekkel és elvonásokkal kezelték a válságot, éppen ellenkezőleg: jelentős adócsökkentéseket, adóegyszerűsítéseket hajtottak végre, növelték a beruházások támogatását, és kiemelt figyelmet fordítottak a munkahelyek védelmére. A felmérés alátámasztja, hogy ezek az intézkedések hatásosak voltak: a legnagyobb javulást a versenyképes adórendszer, a foglalkoztatás, a munkaerőpiac és a nemzetközi befektetések terén mérték Magyarországnál - ismertette.

Varga Mihály kiemelte az IMD elemzésének néhány fontos megállapítását: a gazdasági teljesítmény faktorban 11 helyezéssel a 8. helyre lépett előre az ország, ami 25 éve a legjobb pozíciója. A vizsgált 20 alfaktor közül 14-ben javult Magyarország helyezése. A foglalkoztatás és az adózás alfaktorban a mindenkori legkiemelkedőbb helyezést érte el - mondta.

A nemzetközi befektetésekben 30 helyet javult az ország pozíciója. A miniszter hangsúlyozta, hogy a válság idején is kiemelt figyelmet fordítottak a beruházások ösztönzésére, amit jól tükröz, hogy a költségvetésből tavaly több mint 4 ezermilliárd forintot a beruházások támogatására fordítottak. A Nemzeti Befektetési Ügynökség 2020-ban 907 projekt megvalósulásához járult hozzá, amelynek eredményeképp 4,078 milliárd euró értékű beruházás valósul meg, ami több mint 1400 milliárd forint beruházást jelent.

A foglalkoztatás és a munkaerőpiac területén hét-hét helyet tudott javítani az ország. Az áprilisi adat szerint 4,4 százalékos a munkanélküliségi ráta, az eurozóna átlaga ezzel szemben 8 százalék körül van.

A kormányzati hatékonyság faktorban 7 helyezést javítva a 40. helyet érte el az ország, amely 2007 óta a legkedvezőbb pozíció, az infrastruktúra faktorban pedig 4 helyezést javított, ez a 37. helyet jelenti.

Az IMD svájci üzleti iskola Versenyképesség Központja (IMD World Competitiveness Center) 1989 óta teszi közzé évkönyv formájában versenyképességi rangsorát. Ebben 258 indikátorra építenek és 63 ország relatív rangsorát adják meg. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 07., 16:05
2026. januárban a magyarországi kutaknál a 95-ös benzin átlagára 555, a dízelüzemanyagé 570 forint volt, az előbbi 4, az utóbbi 3 forinttal alacsonyabb, mint a szomszédos országok átlagára – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A „régiós átlagárnál” ugyanakkor 15, illetve 18 forinttal magasabb volt a magyarországi árszint.
2026. 02. 06., 17:25
Az országban működő nyolc regionális békéltető testület 2025-ben összesen 11 574 fogyasztói jogvitát zárt le sikeresen, 704-gyel többet, mint az előző évben. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által koordinált békéltető testületek ingyenesen vehetők igénybe, és az ország egész területén elérhető vitarendezési fórumok a fogyasztók és a vállalkozások között.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS