A Duna House 2024-es adatai alapján az előző évhez viszonyítva 21 százalékkal több adásvétel zárult Bács-Kiskun vármegyében. A tavalyi tranzakciók alapján a KSH által mért, 2023-as átlagot 22 százalékkal meghaladó, 410 ezer forintos négyzetméterárat mért az ingatlanközvetítő, az otthonteremtés költsége pedig meghaladta a 34,7 millió forintot. A vármegyében értékesített ingatlanok fele, 52 százaléka kecskeméti ház vagy lakás volt, ahol a vevők 29 százalékban befektetési céllal, 27 százalékban nagyobb ingatlanba költözés miatt szerződtek.
Országszerte aktívan telt a 2024-es év a hazai ingatlanpiacon, ahol az előző évhez képest a főváros mellett a vidéki területeken is gyarapodott az adásvételek száma mind az otthonteremtési, mind a befektetési céllal szerződők körében. A KSH Ingatlanadattár adatai alapján már évek óta keresett vidéki lokációnak számít Bács-Kiskun, hiszen mind 2022-ben, mind 2023-ban ebben a vármegyében zárult a hazai ingatlanpiac adásvételeinek jelentős része, a negyedik legtöbb otthon – a főváros, Pest vármegye és Borsod után – ezen a területen cserélt gazdát. A Duna House értékesítési adatai szerint a tavaly új tulajdonoshoz került lakások és házak ötöde a keleti vármegyék településein helyezkedett el, azon belül is Bács-Kiskun vármegyében zárult a legtöbb ügylet az ingatlanközvetítő közreműködésével. A vármegye településein a 2023-as adatokhoz mérten 21 százalékkal, de még az ingatlanpiaci szempontból jobban teljesítő 2022 darabszámánál is 3 százalékkal több ingatlan cserélt gazdát az ingatlanközvetítő közreműködésével 2024-ben.
„Mind a KSH, mind a Duna House adatai alátámasztják, hogy Bács-Kiskun vármegye egy kifejezetten keresett lokáció. Ezért is bővítettük a tavalyi év során a területen található irodáink számát. Az idei évben változatlanul fokozódó keresletre lehet majd számítani, ezért a hálózat további terjeszkedést tervez Bács-Kiskun vármegyén belül” – mondta el Máté Ferenc, a Duna House Vezérigazgató-helyettese. Nem csak a keresletet és a megvalósult adásvételeket illetően, de a négyzetméterárak tekintetében is jelentős növekedést mutatnak az adatok: a KSH által mért 2023-as átlaghoz képest 22 százalékkal magasabb, 410 ezer forint körüli középértéket jeleznek az ingatlanközvetítő 2024-es tranzakciós adatai, az átlagos, ingatlanvásárlásra fordított összeg 34,7 millió forint volt.
Bács-Kiskun vármegyén belül 2024-ben zömében, 28 százalékban nagyobb ingatlanba költözés miatt döntöttek a Duna House ügyfelei a szerződéskötés mellett. A tágasabb otthonért átlagosan 49,5 millió forintot adtak a vevők, de keresettek voltak a vármegyei ingatlanok a befektetők körében is, – a tranzakciók 25 százaléka köttetett ebből a célból – akik átlagosan 29 millió forint körüli összeget fizettek a választott lakásokért, házakért. A vármegyében ingatlant szerző ügyfelek több, mint ötöde első lakására szerződött, valamivel 30 millió forint feletti átlagos áron.
Az adásvételek több mint fele (52 százaléka) a vármegyeszékhelyen, Kecskeméten zárult, ahol az egyetem mellett a nagyberuházások által biztosított munkalehetőségek is fokozzák az albérletek iránti keresletet, így kitartó érdeklődés tapasztalható a városban a könnyen kiadható, befektetésnek alkalmas ingatlanok iránt. Kecskeméten az átlagos négyzetméterár 530 ezer forint körül mozgott tavaly, míg az ingatlanvásárlásra fordított összeg meghaladta a 43 millió forintot, amelyért 80 négyzetméteres házakkal, lakásokkal gazdagodhattak a vevők. A vármegyeszékhelyen zárult tranzakciók 29 százalékban befektetési céllal szerződtek a Duna House ügyfelei, akik átlagosan 31,6 millió forintot költöttek, míg a második leggyakoribb vásárlói motiváció a nagyobb ingatlanba költözés volt (27 százalék), ami átlagosan 60,1 millió forintos kiadást jelentett a családok számára.
Teljesen mindegy, hogy kistelepülésről és kisvállalkozásokról vagy nagyvárosról és multinacionális óriásvállalatokról van szó, a gazdaságfejlesztés és a befektetésösztönzés alapelvei minden szinten ugyanúgy érvényesek – emelte ki beszédében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója a bárándi ipari park második ütemének átadóján.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az ukrán hatóságok tájékoztatása alapján az elmúlt két hónapban sem csökkent az ukrán energia-infrastruktúrát ért támadások száma. A támadások közvetlenül nem érintik az ukrajnai atomerőművek nukleáris biztonságát, azonban megzavarhatják működésüket.