Az elmúlt években Európában Magyarországon volt a legnagyobb a lakásárak emelkedése, amivel a bérleti díjak megugrása szorosan nem tartott lépést. Ugyan a kínálat növekedhet az albérletpiacon, de várhatóan 2025-ben sem torpan meg a bérleti díjak emelkedésének üteme, vagyis a bérlők még magasabb árakkal szembesülhetnek.
Az Eurostat adatai szerint 2010 és 2024 harmadik negyedéve között az Európai Unióban átlagosan 54 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak, míg a bérleti díjak ugyanebben az időszakban 26 százalékkal lettek magasabbak. Magyarország mindkét mutatóban az élmezőnyben van, a lakásár-emelkedés 230 százalék volt, ami Észtországgal holtversenyben a legmagasabb, míg a lakásbérleti díjak 109 százalékkal emelkedtek, aminél csak az észt, a litván és az ír adat volt magasabb a vizsgált időszakban.
Általános európai tendenciának mondható, hogy a lakásárak nagyobb mértékben nőttek, mint az albérletárak, bár van néhány kivétel. Ilyen volt az ír, a román, a litván és a finn piac, ahol a lakbérek drágulása meghaladta a lakásárak emelkedését, de Szlovéniában is csekély volt a különbség az elmúlt közel 15 évben. Olaszország pedig az egyetlen, ahol a lakásárak csökkentek, miközben az albérlők költségei nőttek.
Egyetlen európai piacon sem nyíltak azonban annyira szét a lakásárak és az albérleti árak, mint Magyarországon. Ennek oka pedig elsősorban az, hogy a magyar kormány az elmúlt másfél évtizedben jelentős intézkedésekkel támogatta az ingatlanpiacot, ide sorolható a CSOK, a Babaváró hitel, a felújítási támogatások. Emellett a száguldó lakáspiac sok befektetőt is vonzott. Ezek hatása mind a lakásárakban csapódott le, miközben az albérletárak nem növekedtek hasonló ütemben.
„A fenti piaci folyamatok eredményeként az utóbbi években jelentősen csökkent a lakáskiadásból realizálható hozam, ma már nem lehet kétszámjegyű éves megtérüléssel kalkulálni, mint akár bő tíz éve” – mutatott rá Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
A napokban jelent meg a KSH és az Ingatlan.com decemberi lakbérindexe, amely szerint 2024 végén országos átlagban 9,3 százalékkal voltak magasabbak az albérletárak, mint egy évvel korábban. Ez ugyan az áremelkedés lassulását jelzi, hiszen 2023-ban 12,8 százalékos, míg 2022-ben 20,2 százalékos volt az átlagos áremelkedés, de még mindig majdnem kétszámjegyű lakbérnövekedés volt tapasztalható tavaly a magyar piacon.
Az országos átlaghoz képest Budapesten 9,6 százalékkal emelkedtek 2024-ben az albérletárak, vidéken ennél erőteljesebb növekedésre is volt példa, hiszen az Észak-Alföldön 13,5 százalékkal, Észak-Magyarországon 11,5 százalékkal, míg a Dél-Dunántúlon 10,2 százalékkal emelkedtek egy év alatt az árak. A vidéki áremelkedés részben a jelentős helyi beruházásokhoz kapcsolódhat. A várakozások szerint például felértékelődhet Debrecen és Szeged albérletpiaca a CATL és a BYD készülő gyárai miatt. Debrecen esetében ez a hatás már megmutatkozott tavaly az észak-alföldi régió kiemelkedő drágulásában, míg Szegeden egyelőre kisebb volt az áremelkedés, de 2025-ben akár az egyik sláger lehet az albérletpiacon a dél-alföldi város.
Ha hosszabb távon vizsgáljuk a magyar albérletárak emelkedését, akkor 2015-höz képest nominálisan 112,6 százalékos volt a növekedés, vagyis több mint megduplázódtak az árak országosan, míg reálértéken, vagyis az inflációval korrigálva 26,2 százalékos drágulást mértek. Budapesten ettől valamivel elmaradt az áremelkedés, nominálisan 102,6 százalékos drágulás volt tapasztalható, míg az inflációval korrigálva 21,1 százalékos volt az albérletárak emelkedése a fővárosban.
Az albérletárakban még mindig jelentős az eltérés az országon belül, 2024 második felében az átlagos budapesti kínálati ár már meghaladta a 250 ezer forintot, szemben például az Észak-Magyarországon mért 136 ezer forinttal. Ezen a téren is látszik az észak-alföldi régió felértékelődése, hiszen az év végén itt már meghaladta a 210 ezer forintot az átlagos albérletár, vélhetően elsősorban a debreceni piac élénkülésének köszönhetően.
2025-ben számos intézkedés támogatja majd az ingatlanárak további emelkedését, ezért az év elején a szakértők szinte egyöntetűen további kétszámjegyű mértékű drágulásra számítanak. A lakossági állampapírok kamatkifizetése kapcsán jelentős, több százmilliárd forintos összeg kerülhet az ingatlanpiacra, ami élénkítheti a befektetési célú ingatlanvásárlást is. Emellett az Airbnb szigorítása miatt a korábban rövid távra bérbe adott lakások egy része is megjelenhet az albérleti piacon hosszú távú bérletként.
A fentiek alapján a kínálat növekedésére lehet számítani, ez azonban valószínűleg nem jár majd együtt az albérletárak csökkenésével. A fenti hatásokat ugyanis részben vagy teljesen ellensúlyozhatja az, hogy januártól a munkaadók akár havi 150 ezer forintot is adhatnak adómentesen a munkavállalóiknak lakbértámogatásként. Bár egyelőre nem látszik, hogy ezzel hányan tudnak majd élni, de a nagyobb vállalatoknál a képzett munkaerő megtartásának és megszerzésének egyik fontos új eszköze is lehet az intézkedés, ami növelheti a keresletet a lakásbérleti piacon. Emellett, ahogy eddig is láttuk, a lakásárak változása nagyban meghatározza a bérleti díjak alakulását.
Valkó Dávid úgy vélekedik, hogy 2025-ben sem lehet arra számítani, hogy csökkennek majd az albérletárak, ugyanakkor a növekvő kínálat miatt felértékelődhetnek a jó elhelyezkedésű, kedvező energetikai besorolású lakások.
A SALT Budapest alapvető filozófiája a hagyományos magyar konyha újragondolása. Tóth Szilárd séf és csapata olyan régi recepteket és technikákat elevenít fel, amelyek évtizedekkel, sőt évszázadokkal ezelőtt jellemezték a magyar vidéki konyhát.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az ukrán hatóságok tájékoztatása alapján az elmúlt két hónapban sem csökkent az ukrán energia-infrastruktúrát ért támadások száma. A támadások közvetlenül nem érintik az ukrajnai atomerőművek nukleáris biztonságát, azonban megzavarhatják működésüket.