Népszámlálás 2022: megvannak a végleges adatok

2023. 09. 26., 18:26

Tíz hónappal a 2022. évi népszámlálás lezárulta után sajtótájékoztató keretében ismertette a KSH a népszámlálási eredményeket.

„Összességében növekszik a 30 év alattiak körében a házasságkötések száma és a gyermekesek aránya, viszont emellett öregszik is a társadalom. Nőtt a foglalkoztatottság, a modern technológiák miatt átrendeződik a munkaerőpiac, fejlődik és egyben változik Magyarország” – fejtette ki Dr. Kincses Áron, a KSH elnöke.

A népszámlálás eszmei időpontjában, 2022. október 1-én a lakosság száma 9 603 634 fő volt. Ezer férfira 1078 nő jutott, míg az előző népszámláláskor, 2011-ben még 1106 volt ez az érték. „Az elmúlt években tapasztalt házasságkötésszám-növekedés hatására a házasok arányának évtizedek óta tartó csökkenése lelassult, a 30 év alattiak körében pedig 12 százalékra emelkedett. A nők 73 százaléka vállalt gyermeket az élete során: 23 százalékuk egy, 35 százalékuk két gyermeknek adott életet” – mondta el Kovács Marcell, a népszámlálás projektvezetője.

Érettségivel a felnőtt lakosság egyharmada rendelkezett 2022. októberében, és további 22 százalékuk volt diplomás. A legfeljebb általános iskolát végzettek aránya 23 százalékra csökkent, a szakmai oklevéllel rendelkezők 21 százalékos aránya pedig alig változott 2011-hez képest. A népesség csökkenése mellett is növekszik a foglalkoztatottak száma: 2011-ben 3,9 millióan voltak, 2022-ben viszont már 4,7 millióan. A 14 év felettiek körében a foglalkoztatottak aránya a fővárosban, valamint a nagyobb lélekszámú városokban a legmagasabb (54, illetve 50 százalék), míg a községekben a 49 százalékos országos átlag alatt maradt. A munkanélküliek aránya a községekben meghaladja, a fővárosban és a vidéki városokban elmarad az országos 2,5 százalékos átlagtól.

A vallási hovatartozásra vonatkozó, önkéntesen megválaszolható kérdésre a lakosság 60 százaléka felelt. A válaszadók 50 százaléka, 2,9 millió fő katolikus volt, közülük 2,6 millióan a római katolikust, 165 ezren a görögkatolikust jelölték meg vallásukként. A reformátusok aránya 16, az evangélikusoké 3,1 százalék volt 2022-ben. A válaszadók 27 százaléka nem vallásos. A nemzetiséghez tartozásról szóló önként megválaszolható kérdésekre a lakosság 86 százaléka felelt. A legnépesebb hazai nemzetiség a roma, a válaszadók 2,5 százaléka, 210 ezer fő tartozik ebbe a közösségbe. A német nemzetiségűek létszáma 143, a szlovákoké 30, a románoké 28, az ukránoké 25 ezer volt.

Az egészségi állapotra vonatkozó, nem kötelező kérdéseket a válaszadók 75 százaléka töltötte ki. A válaszadók 72 százaléka nem számolt be egészségi problémáról. Tartós betegséget 1,7 millióan jeleztek, 639 ezren nyilatkozták, hogy az egyészségi állapotuk súlyosan korlátozza őket, és 270 ezren éltek fogyatékossággal.

A részletes adatok a KSH honlapján, a népszámlálás tájékoztatási adatbázisában egyéni igények szerint lekérdezhetők. Emellett a legfontosabb jellemzőket hagyományos táblázatokként is közreadja a Hivatal. Az adatok felhasználását térképes megjelenítés segíti. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS