Negyedmillió forint fölött a budapesti albérletek átlagára

2024. 06. 26., 17:10

Tovább drágult a budapesti bérlakáspiac, az átlagos havi albérletár átlépte a negyedmilliós határt. Vidéken a tavalyi extrém áremelkedés után épp ellenkező trend rajzolódott ki, ott ugyanis csökkent a bérleti díj – olvasható az Otthon Centrum elemzésében.

„A fővárosban a téglalakások havi bérleti díja 259 ezer forintra nőtt, ami 9,9 százalékkal haladja meg a tavalyi éves átlagot” – közölte Kosztolánczy György, az Otthon Centrum vezérigazgatója. A szakember arról is beszámolt, hogy a legnagyobb vidéki városokban 160 ezer forintos átlagértéken béreltek lakást az év első öt hónapjában, ami 4,6 százalékkal alacsonyabb a tavalyi átlagárnál. „Ez az előző évi drasztikus áremelkedés korrekciójának tudható be, hiszen a legnagyobb vidéki városokban éves szinten tavaly 33 százalékkal emelkedtek az albérletárak” – árnyalta az idei vidéki árcsökkenést a vezérigazgató.

Az idei bérbeadások alapján a fővárosi VI. kerületben a legdrágább lakást bérelni, ebben a városrészben átlagosan 339 ezer forint havi bérleti díj az irányadó. A II. kerület 335 ezer forinttal csak minimálisan marad el ettől árszinttől, a Rózsadomb és környékét az V. kerület 292 ezer és a XIII. kerület 290 ezer forinttal követi. A III. kerületi Óbudán 240 ezer, míg a XI. kerületben 234 ezer forint az átlagérték. Ennél kedvezőbb az árszint a VII. és VIII. kerületekben, ahol 225 ezer forint az átlag. A többi budai és belvárosi kerületben 200 ezer forint körül alakul az átlagos havi bérleti díj. A külső pesti kerületek a legolcsóbbak, ahol 180-200 ezer forintos bérleti díjat kérnek havonta.

A legtöbb kerületben emelkedtek a bérleti díjak (jellemzően 5-20 százalék között), azonban jó hír az egyetemistáknak, hogy az általuk kedvelt XI. kerületben tavaly óta nem változtak a bérleti díjak.

A fővárosban az egyszobás bérlakások átlagára 183 ezer forint, a kétszobásoké 235 ezer, a háromszobásoké 317 ezer forint. Rossz hír az albérletet keresőknek, hogy idén a kisebb lakások drágultak nagyobb mértékben, így az egyszobás lakásoknál 20,9 százalékos, a kétszobások esetében 7,7 százalékos, a háromszobásoknál 3,1 százalékos áremelkedést mért az Otthon Centrum 2023-hoz képest.

„Minél nagyobb a fővárosban bérelt lakás, az árban annál inkább jelentkezik a területi differencia" – figyelmeztetett Kosztolánczy György. Az egyszobás lakások között Budapesten még nincs számottevő különbség, a belvárosban és Budán egyaránt 180 ezer forint az átlag, míg a külső kerületekben 165 ezer forint a bérleti díj havi átlagértéke. A kétszobás lakások esetében a belvárosban átlagosan 242 ezer, Budán 229 ezer, a pesti külső városrészekben 195 ezer forintos havi bérleti díj a mértékadó. A háromszobásoknál nyílik szét a leginkább az árolló, a belvárosban 330 ezer, Budán 321 ezer az átlag, a külső pesti kerületekben viszont jelentősen kedvezőbb, 213 ezer forintos bérleti díjjal lehet számolni. Az egyes kerületek között pedig még ennél is nagyobb árkülönbségek adódhatnak.

A vidéki megyei jogú városok esetében kettészakadt a mezőny, hiszen Debrecenben, Győrben és Székesfehérváron a havi átlagos bérleti díj meghaladta a 200 ezer forintot. Ezzel szemben Szegeden, Pécsen és Kecskeméten 120-140 ezer forintot kérnek a tulajdonosok egy hónapra.

A panellakásokat Budapesten és a vidéki városokban is olcsóbban lehet bérelni, és minél nagyobb lakásról van szó, annál kedvezőbb a téglalakásokhoz viszonyított árszint.

A panellakások bérleti díja a fővárosban 180-200 ezer forint között mozog. A kisebb lakások kedvezőbbek, a nagyobbak drágábbak ennél. A régióközpontokban átlagosan 125 ezer, a megyei jogú városokban 137 ezer forint a havi bérleti díj. A panel esetében fontos különbség, hogy bár a garzon alig olcsóbb a téglánál, a két és különösen a háromszobás lakás már jóval kedvezőbb díjért bérelhető.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 06., 16:25
Szeptember 27-től új fogyasztóvédelmi előírások léptek életbe Magyarországon az Európai Unió EmpCo irányelve nyomán. A szabályozás 12 új tétellel bővíti az automatikusan jogsértőnek tekintett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feketelistáját, és konkrétabb kommunikációs sztenderdeket vár el a zöld állítások kapcsán.
2026-10-05 17:25:00
A PwC által vizsgált globális piacokon 3,9 millió tisztán elektromos autót értékesítettek 2026 második negyedévében, 18 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Különösen erős növekedést mértek Európa öt legnagyobb autópiacán, emellett a bővülő kínálat és a kedvezőbb árak a használt elektromos modellek iránti keresletet is élénkítették.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS