Tovább drágult a budapesti bérlakáspiac, az átlagos havi albérletár átlépte a negyedmilliós határt. Vidéken a tavalyi extrém áremelkedés után épp ellenkező trend rajzolódott ki, ott ugyanis csökkent a bérleti díj – olvasható az Otthon Centrum elemzésében.
„A fővárosban a téglalakások havi bérleti díja 259 ezer forintra nőtt, ami 9,9 százalékkal haladja meg a tavalyi éves átlagot” – közölte Kosztolánczy György, az Otthon Centrum vezérigazgatója. A szakember arról is beszámolt, hogy a legnagyobb vidéki városokban 160 ezer forintos átlagértéken béreltek lakást az év első öt hónapjában, ami 4,6 százalékkal alacsonyabb a tavalyi átlagárnál. „Ez az előző évi drasztikus áremelkedés korrekciójának tudható be, hiszen a legnagyobb vidéki városokban éves szinten tavaly 33 százalékkal emelkedtek az albérletárak” – árnyalta az idei vidéki árcsökkenést a vezérigazgató.
Az idei bérbeadások alapján a fővárosi VI. kerületben a legdrágább lakást bérelni, ebben a városrészben átlagosan 339 ezer forint havi bérleti díj az irányadó. A II. kerület 335 ezer forinttal csak minimálisan marad el ettől árszinttől, a Rózsadomb és környékét az V. kerület 292 ezer és a XIII. kerület 290 ezer forinttal követi. A III. kerületi Óbudán 240 ezer, míg a XI. kerületben 234 ezer forint az átlagérték. Ennél kedvezőbb az árszint a VII. és VIII. kerületekben, ahol 225 ezer forint az átlag. A többi budai és belvárosi kerületben 200 ezer forint körül alakul az átlagos havi bérleti díj. A külső pesti kerületek a legolcsóbbak, ahol 180-200 ezer forintos bérleti díjat kérnek havonta.
A legtöbb kerületben emelkedtek a bérleti díjak (jellemzően 5-20 százalék között), azonban jó hír az egyetemistáknak, hogy az általuk kedvelt XI. kerületben tavaly óta nem változtak a bérleti díjak.
A fővárosban az egyszobás bérlakások átlagára 183 ezer forint, a kétszobásoké 235 ezer, a háromszobásoké 317 ezer forint. Rossz hír az albérletet keresőknek, hogy idén a kisebb lakások drágultak nagyobb mértékben, így az egyszobás lakásoknál 20,9 százalékos, a kétszobások esetében 7,7 százalékos, a háromszobásoknál 3,1 százalékos áremelkedést mért az Otthon Centrum 2023-hoz képest.
„Minél nagyobb a fővárosban bérelt lakás, az árban annál inkább jelentkezik a területi differencia" – figyelmeztetett Kosztolánczy György. Az egyszobás lakások között Budapesten még nincs számottevő különbség, a belvárosban és Budán egyaránt 180 ezer forint az átlag, míg a külső kerületekben 165 ezer forint a bérleti díj havi átlagértéke. A kétszobás lakások esetében a belvárosban átlagosan 242 ezer, Budán 229 ezer, a pesti külső városrészekben 195 ezer forintos havi bérleti díj a mértékadó. A háromszobásoknál nyílik szét a leginkább az árolló, a belvárosban 330 ezer, Budán 321 ezer az átlag, a külső pesti kerületekben viszont jelentősen kedvezőbb, 213 ezer forintos bérleti díjjal lehet számolni. Az egyes kerületek között pedig még ennél is nagyobb árkülönbségek adódhatnak.
A vidéki megyei jogú városok esetében kettészakadt a mezőny, hiszen Debrecenben, Győrben és Székesfehérváron a havi átlagos bérleti díj meghaladta a 200 ezer forintot. Ezzel szemben Szegeden, Pécsen és Kecskeméten 120-140 ezer forintot kérnek a tulajdonosok egy hónapra.
A panellakásokat Budapesten és a vidéki városokban is olcsóbban lehet bérelni, és minél nagyobb lakásról van szó, annál kedvezőbb a téglalakásokhoz viszonyított árszint.
A panellakások bérleti díja a fővárosban 180-200 ezer forint között mozog. A kisebb lakások kedvezőbbek, a nagyobbak drágábbak ennél. A régióközpontokban átlagosan 125 ezer, a megyei jogú városokban 137 ezer forint a havi bérleti díj. A panel esetében fontos különbség, hogy bár a garzon alig olcsóbb a téglánál, a két és különösen a háromszobás lakás már jóval kedvezőbb díjért bérelhető.
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.