A magyarok 50 százalékát anyagi szempontból is rosszul érintette a járvány, csökkent ugyanis a jövedelmük, 46 százalékuk nem érzékelt változást, 4 százalék pedig valamivel több pénzből tud gazdálkodni - mutat rá az éles különbségekre a K&H biztos jövő felmérése. Tízből hat válaszadónál a járvány miatt kútba esett a nyaralás, a megkérdezettek fele kevesebbet találkozott a rokonokkal, 34 százalékuknak pedig jelentősen nőttek a kiadásai a pandémia következtében. A járvány - amellett, hogy sokaknál anyagi téren negatív változást hozott - felértékelte a megtakarítások és az öngondoskodás fontosságát, hogy egy későbbi krízishelyzetben vagy éppen a nyugdíjba vonulás után az érintettek stabilabb anyagi helyzetet teremthessenek maguknak.
A magyarok mindennapjait sok szempontból keresztülhúzta a járvány, három területen kiemelkedő változást tapasztaltak az elmúlt év harmadik negyedévében - derül ki a K&H biztos jövő indexének legfrissebb eredményeiből.
A magyarok közel felének csökkentek a bevételei
Vegyes képet mutat a járvány bevételekre gyakorolt hatása a K&H biztos jövő indexe szerint. A harmadik negyedévben a megkérdezettek 46 százaléka nem tapasztalt változást, elenyésző, 4 százalékos azoknak az aránya, akik növelni tudták a bevételeiket a járvány ellenére. A magyarok közel 50 százaléka, azaz minden második ember viszont veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, ami átlagosan havi 48 ezer forintot tett ki. Ez azt jelenti, hogy a járvány miatt bevételcsökkenéssel szembesülő válaszadók közel felének havonta 48 ezer forintnál kisebb, a másik felének pedig ennél nagyobb visszaesést okozott a járvány.
Kútba esett nyaralások, nagyobb kiadások
A kutatás szerint 10-ből 6-an a járvány miatt kénytelenek voltak lemondani a nyaralásról, 5-en pedig kevesebbet találkozhattak a családtagjaikkal, rokonaikkal. A válaszadók 34 százaléka a korábbinál nagyobb kiadásokkal szembesült a koronavírus-járvány magyarországi megjelenése után.
A biztos jövő index szerint a megkérdezettek 10 százaléka volt kénytelen munkahelyet váltani. Ez első sorban az alacsonyabb végzettségűeknél fordult elő, 13 százalékukra volt igaz, a magasabb végzettségűeknek csak az 5 százalékának változott az állása.
Jelen és a jövő
A bevételcsökkenés tehát sok embert érintett, ám az összkép annyiban azért kedvező, hogy a jelenlegi anyagi helyzetét a megkérdezettek többsége, 59 százaléka viszonylag biztonságosnak látta 2020 harmadik negyedévében, ez pedig megegyezik a második negyedévben és az azt megelőző év azonos időszakában elért eredménnyel. A válaszadók majdnem harmada - 31 százaléka - teljesen biztonságosnak és kiszámíthatónak tartotta az anyagi helyzetét, 14 százalékuk viszont bizonytalan helyzetről beszélt.
„A járvány, valamint annak jövedelemre gyakorolt hatása indirekt módon arra is felhívja a figyelmet, hogy aki csak teheti, igyekezzen minél előbb megkezdeni a takarékoskodást előre nem látható helyzetekre és hosszabb távon pedig az időskorára, hiszen az elöregedő társadalom miatt egyelőre nem lehet tudni, hogy a nyugdíjba vonulók mekkora havi juttatást kapnak majd az államtól. Ahhoz, hogy megfelelő életszínvonalon élhessenek, érdemes megtakarítással érkezni a nyugdíjkorhatárhoz” – mondta Székely Pálma, a K&H Biztosító életbiztosításokért és saját értékesítési csatornákért felelős vezetője.
A hosszú távú nyugdíjcélú megtakarítások piacán az egyik legkedvezőbb alternatíva, az állami támogatással – évente legfeljebb 130 ezer forintos adóvisszatérítéssel – igénybe vehető nyugdíjbiztosítás az egyik jó alternatíva. Érdemes a megtakarítást minél fiatalabb korban, akár kisebb összegekkel megkezdeni.
A legutóbbi kivitelezési fázisban több mint kétezer köbméter beton került az 5. blokki nukleáris sziget épületeinek alaplemezébe – számolt be a paks2.hu.