Márciusban sem vett lendületet az építőipar

A közel 10 százalékos márciusi visszaesésben szerepet játszott a bázisidőszaki magas kibocsátás is – jegyzik meg a KSH szakértői. Januárban 5,5, februárban 11,2 százalékkal csökkent a termelés éves összevetésben.

Márciusban mindkét építményfőcsoport termelése elmaradt az egy évvel korábbitól, az épületek építéséé 13,2, az egyéb építményekéé 1,6 százalékkal.

A megkötött új szerződések volumene 31,8 százalékkal esett vissza a 2022. márciusi bázishoz képest. Az épületek építésére kötött szerződéseké 3,6 százalékkal emelkedett, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 54,1 százalékkal visszaesett. Az építőipari vállalkozások március végi szerződésállományának volumene 27,9 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. Az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 9,0, az egyéb építményekre vonatkozóké 39,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz viszonyítva.

Az első negyedévben az építőipari termelés éves szinten 9,2 százalékkal csökkent.

Építőipari termelői árak

Az I. negyedévben az építőipar termelői árai 24,1 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakihoz viszonyítva. A legnagyobb mértékben, 25,5 százalékkal a speciális szaképítésben nőttek az árak, az épületek és az egyéb építmények építése vonatkozásában pedig 23,8 és 22,0 százalékkal. Az áremelkedéseket elsősorban a költségek növekedése, különösen egyes építőanyagok jelentős drágulása okozta.

2023. január–márciusban az építőipar árai 4,8 százalékkal magasabbak voltak az előző negyedévinél. (KSH)

Moisko János: Irányváltás történt 

„A gyenge eredményekre számítani lehetett. Március sorrendben a negyedik hónap volt, amikor a termelés volumene éves szinten csökkenést mutatott” – mondta Moisko János, a KÉSZ Csoport gazdasági vezérigazgató-helyettese. Ez fordulatot jelent, mivel az elmúlt években – leszámítva a járványhatás miatti 2020-as visszaesést – növekedésben volt az ágazat. 2019-ben 20,4 százalékos, 2021-ben 12 százalékos, tavaly pedig 3 százalékos volt a növekedés az ágazatban. 

Az építőipar visszaeső teljesítménye a bizonytalan gazdasági környezettel, a beruházási hitelek magas kamatával, az alapanyagok drágulásával magyarázható. Moisko János hozzátette: „Az építőipar termelői árindexe a múlt év egészében 24,5 százalékos emelkedést mutatott, az idei első negyedévben pedig 24,1 százalékos volt a drágulás.”