Marad a benzin- és élelmiszerárstop, jön az új munkavédelmi akcióterv

Marad a benzin- és élelmiszerárstop, jön az új munkavédelmi akcióterv
2022. 09. 17., 14:05

Maradnak az ársapkák, indul az energiaintenzív kkv-kat támogató program, napirenden van egy gyármentő program és egy új munkahelyvédelmi akcióterv is.

A benzin- és az élelmiszerárstop meghosszabbításáról döntött a kormány – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton a Kormányinfón. Gulyás Gergely elmondta azt is, hogy a december 31-én lejáró kamatstopot is meg fogja hosszabbítani a kormány legalább fél évvel.

A kormány támogatja az energiaintenzív termelő kkv-kat

A kormány az energiaintenzív termelő kis- és közepes vállalkozásokat támogató programot fogadott el – jelentette be Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.

A kormány az energiaintenzív termelő kis- és közepes vállalkozásokat támogató programot fogadott el. A program október 1-től indul, 2023 végéig tart, és két fontos eleme van: az egyik a működési költségek, a másik pedig a beruházások támogatása.

A működési költségek támogatása azt jelenti, hogy három hónapra – októberre, novemberre és decemberre – az energiaintenzív feldolgozóipari kkv-k áram- és gázszámlája növekményének 50 százalékát kifizeti az állam – közölte, hozzátéve, ha például valakinek 10-ről 60-ra felmegy a számlája, akkor nem a hatvannak az ötven százalékát fizetik ki, hanem az 50-nek az 50 százalékát.

Emellett a kormány elindít egy energiaátállási, energiahatékonysági beruházás-támogatási programot, itt maximum 15 százalékos önerő támogatást adnak a kkv-knak annak érdekében, hogy hosszú távon versenyképesek maradjanak. Jelezte: a Széchenyi Kártya Programban támogatott kamatozás mellett vehetők igénybe hitelek ilyen beruházásokhoz, azonban a bankok akár 20-30 százalékos önerőt is kérhetnek. A vállalkozásoktól azt kérik, hogy a munkahelyeket őrizzék meg, az általuk foglalkoztatottak száma 2023 végével ne csökkenjen 90 százalék alá a jelenlegi szinthez képest.

Uniós definíció szerint energiaintenzívnek tekintenek minden olyan vállalatot, amelynek az energiaköltsége a nettó árbevétel arányában 2021-ben 3 százalék felett volt. A programmal a feldolgozóipari kkv-kat célozzák, azaz azokat a cégeket, amelyek a feldolgozóiparban működnek TEÁOR kód alapján, vagy árbevételük több mint 50 százaléka a feldolgozóiparból származik.

Gyármentő Program, Új Munkavédelmi akcióterv

A kormány két másik programot – egy gyármentő programot és egy új munkahelyvédelmi akciótervet – is megtárgyalt, de ezekről még nem döntött, a következő hetekben fogja kialakítani ezeknek a keretrendszerét – mondta a gazdaságfejlesztési miniszter .

A gyármentő programban nagy energiaintenzív iparvállalatoknak, gyáraknak az energiahatékonysági beruházásait fogják támogatni. Itt már nincsen működési költségtámogatás, csak beruházási támogatás, azaz ha saját pénzből vagy hitelből egy cég meg akarja ezt valósítani, akkor ebben segítenek.

Az új munkahelyvédelmi akcióterv elindítását a miniszter azzal indokolta: azt látják, hogy a következő hónapokban néhány szektorban, ahol az energiaintenzitás különösen magas, az energiaárak elszabadulása miatt a vállalatok olyan nehéz helyzetbe kerülhetnek, hogy a munkahelyek, a munkaerő csökkentésével válaszolhatnak rá. Leszögezte: a munkahelyeket meg kell őrizni, ezért nagyon fontosnak tartja a kormány az akcióterv elindítását.

Mintegy tízezer potenciális érintettje lehet a kkv-kat érintő programnak. Mivel ezen cégeknek egyéb likviditási problémáik is adódhatnak, például a magasabb bérek kigazdálkodása miatt, a programot három hónap után értékelni fogja a kormány és dönt az esetleges folytatásáról. 116 energiaintenzív szektort azonosítottak, és a kkv-knak szánt programmal ezeket célozzák meg, mert azt nem tartják hatékonynak, hogy mindenki nyakló nélkül kapjon pénzt. Az a lényeg, hogy a kkv-k az energiaválság után is életképesek és versenyképesek maradjanak, és megvédjék a munkahelyeket.

A gazdaságfejlesztési miniszter kérdésre válaszolva közölte: a kormányülésen ő is támogatta az ársapkák fenntartását, ugyanakkor továbbra is fenntartja azt a véleményét, hogy ezek nem normál piaci beavatkozások. Szerinte ugyanakkor jelenleg nem is normális piaci körülmények vannak, hiszen egy szankcióval terhelt energiaválságban vagyunk, az infláció emelkedik, a családok terhei növekednek. Jelezte: jelenleg az inflációban nem látják a fordulópontot, a jegybank előrejelzése szerint a következő hónapokban tovább emelkedhet az infláció és csak 2023-ban várható a csökkenése. (MTI)

Fotó: MTI/Illyés Tibor

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 04. 15., 11:20
2026-ban a versenyszféra dolgozóinak 48 százaléka részesült emelésben. Akik kaptak, azoknak a döntő többsége – tízből kilenc munkavállaló – mindössze 10 százalék alatti növekedést tapasztalt. 81 százalék azok aránya, akik az év hátralévő részében nem számítanak már fizetésemelésre – derült ki a Trenkwalder március második felében elvégzett munkaerő-piaci kutatásából.
2026. 04. 15., 11:20
Idén április 15-től június 9-ig tart az egységes kérelmek beadásának időszaka. A kérelmek kétharmadát minden évben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdász tanácsadói adják be, tavaly ez szám meghaladta a 102 ezret.
2026-04-14 14:05:00
A parlamenti választásokat követően a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezetése megköszöni a leköszönő kormánynak az elmúlt másfél éves munkát, gratulál a választáson győztes, kormányt alakító TISZA pártnak és az új kamarai vezetés által meghirdetett szellemben várja az alakuló kormánnyal a közös gondolkodást, dinamikus közös cselekvést a magyar gazdaság új pályára állítása érdekében.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Pályakezdők és évtizedes tapasztalattal rendelkezők is csatlakozhatnak a Paks II. szakembergárdájához. Az aktuális lehetőségeket a tavaszi állásbörzéken is meg lehet ismerni.