Szeptemberben a magyar járműpiac növekedés ért el, az új autóknál 18,6 százalékos, a furgonoknál pedig 43,9 százalékos volt az éves emelkedés. Bár ez fordulatot jelent a korábbi hónapok negatív eredményeihez képest, a korábbi adatokat nézve nem számítanak kiugrónak a szeptemberi eladások és a növekedés részben a bázishatásnak köszönhető. Emellett a járványhoz köthető bizonytalanság miatt még korai tartós emelkedésről beszélni – derül ki a Magyar Lízingszövetség összefoglalójából. A kedvezőtlen gazdasági helyzet miatt a finanszírozási oldalon is az óvatosság jellemzi a piacot.
Vegyes adatokat produkált a teljes magyarországi járműpiac szeptemberben. Valamennyi fontos járműkategóriában nőttek az eladások: szeptemberben összesen 13 271 darab autó, kishaszon-gépjármű, teherautó, busz és motor kelt el, ami 21,5 százalékos emelkedésnek felel meg éves összevetésben. Ugyanakkor az év első kilenc hónapjában ezekből a járművekből alig több mint 105 ezer darab talált gazdára, ez pedig 21,5 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest – áll a Magyar Lízingszövetség – a Datahouse adatait feldolgozó - összefoglalójában.
Magyarázat a növekedésre
Új autóból 11 449 fogyott szeptemberben, 18,6 százalékkal több, mint tavaly ugyanekkor. Tóth Zoltán, a Lízingszövetség főtitkára azt mondta: „A járványhatás miatt a szeptembert megelőző hónapokban csökkentek az eladások, legutóbb januárban volt csak növekedés. A szeptemberi autóeladási adatoknál azonban figyelembe kell venni, hogy a több mint 11 ezer darabos eladás az előző három hónap átlagához viszonyítva nem kiugró, idén júniusban, júliusban és augusztusban ugyanis szintén 11 ezer körüli eladások voltak átlagban. A szeptemberi növekedésben így az alacsony bázisadatok is szerepet játszanak. Akkor ugyanis kevesebb, mint 10 ezer új autó kelt el, szemben a múlt év nyári és őszi hónapjaira jellemző 12–15 ezres értékesítésekkel.”
Hozzátette: „Idén szeptemberben a kishaszon-gépjárművek, vagyis a furgonok piaca 43,9 százalékkal nőtt, 1822 darabos eladást jelentett. Ebben szerepet kaphatott a Magyar Nemzeti Bank kedvezményes hitelprogramja, amelynek keretében sok vállalkozás szerzett be magának kisteherautót.” Tóth Zoltán közölte, hogy az NHP-konstrukciók már mintegy 75 százalékos részesedéssel rendelkeznek az új kishaszongépjárművek lízingelésénél.
A járműfinanszírozásban a lízing aránya továbbra is stabil, a személyautóknál 40 százalék körüli, a furgonoknál ennél valamivel magasabb, a teherautók esetében pedig 60–70 százalék feletti.
Bizonytalanság jellemzi a piacot
A lízingszakember a járműpiaci trendekről elmondta, hogy a járványból adódó gazdasági bizonytalanság miatt még korai tartós fordulatról és a hosszabb távú emelkedés kezdetéről beszélni akár a járműpiacon, akár a hozzá szorosan köthető lízingfinanszírozási oldalon. Azért is, mert a kilenchavi adatok szerint az autópiacon 22 százalékos, a furgonoknál 20 százalékos az éves visszaesés és az idén várhatóan nem lendülnek pluszba az eladások. A Magyar Lízingszövetség összefoglalója idézi a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének prognózisát, amely szerint – ha nem lesz a járvány miatt újabb sokk a magyar piacon –, akkor 2020-ban összesen 118 ezer új autót adhatnak el a kereskedők, szemben a tavalyi közel 158 ezer darabos értékesítéssel. A furgonokból 22 ezer, a nagyteherautókból pedig 2300 találhat gazdára az idén, ami szintén elmarad a tavalyi szinttől.
A Magyar Lízingszövetség szerint a járvány okozta labilis helyzetben egyelőre nem lehet megjósolni, pontosan hogyan alakul a lízingpiac idei éve. Az valószínűsíthető, hogy a 2019-ben évtizedes rekordot jelentő 740 milliárd forintos kihelyezés háromnegyedére, valamivel 500 milliárd feletti összegre van kilátás.
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az Országos Atomenergia Hivatal jóváhagyta a paksi atomerőmű-beruházás során „az első beton öntéséhez szükséges előzetes biztonsági jelentést”, ami a projekt újabb fontos lépése – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.