Lendületet adtak a személyszállításnak az ország- és a vármegyebérletek

2023. 09. 05., 11:09

2023. II. negyedévben az áruszállítás teljesítménye 13 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, a személyszállításé viszont – nem kis részben a vármegye- és országbérletek bevezetésének köszönhetően – jelentős mértékben nőtt.

Áruszállítás

2023 II. negyedévében az áruszállítás teljesítménye (12,6 milliárd árutonna-kilométer) 13 százalékkal elmaradt a 2022. II. negyedévitől. Belföldön 8,6, nemzetközi viszonylatban 15 százalékkal kisebb volt a teljesítmény az egy évvel korábbihoz képest.

Belföldön a legnagyobb részarányt (81%) kitevő közúti áruszállítás teljesítménye 7,5, a vasúti szállításé 20, a belvízi szállításé 18, a csővezetékes szállításé 6,0 százalékkal csökkent. A közúti szállítás csökkenésében a szállítási igények nagymértékű visszaesése játszott szerepet.

A nemzetközi szállításon belül is legjelentősebb arányt képviselő közúti áruszállítás teljesítménye 21, a vasúti szállításé 7,5, a belvízi szállításé 30 százalékkal visszaesett. A csővezetékes áruszállítás teljesítménye azonban 14 százalékkal nőtt.

A szállított áruk tömege (68 millió tonna) 13 százalékkal kevesebb volt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Miközben a közúti áruszállítás volumene 14, a vasúti szállításé 15, a belvízi szállításé 31 százalékkal csökkent, addig a csővezetékes szállításé 2,5 százalékkal bővült.

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér II. negyedévi teherforgalma (32,0 ezer tonna) 3,7 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakihoz képest.

Személyszállítás

Előzetes adatok szerint a helyközi személyszállítás 2023. április–júniusi teljesítménye (7,4 milliárd utaskilométer) 19 százalékkal nőtt a 2022. II. negyedévihez mérten.

A belföldi személyszállítás utaskilométerben mért teljesítménye (5,1 milliárd utaskilométer) egy év alatt 13 százalékkal növekedett. 2023. május 1-jétől országosan bevezetésre kerültek az ország- és a vármegyebérletek. A bérletek a helyközi közlekedésben a VOLÁNBUSZ, a MÁV-START, a MÁV-HÉV és a GYSEV járatain egyaránt felhasználhatók. A szolgáltatók az ország- és a vármegyebérletek esetében a rájuk eső utasszám- és utaskilométer-értéket a 2022. évi teljesítményből kiindulva maguk határozzák meg. Az autóbuszos közlekedésben realizált teljesítmény 1,3 százalékkal csökkent, a vonattal történő személyszállításé azonban 34 százalékkal nagyobb volt, mint 2022 II. negyedévében.

A nemzetközi személyszállítás teljesítménye (2,3 milliárd utaskilométer) az egy évvel korábbi, alacsony bázishoz viszonyítva 34 százalékkal emelkedett. A nemzetközi forgalom alakulását döntően a légi személyszállítás növekedése befolyásolta. A legnagyobb (88 százalékos) súlyt képviselő légi személyszállítás teljesítménye 33, az autóbuszos szállításé 40, a vasúti szállításé 44 százalékkal nőtt 2022 azonos időszakához képest.

A helyközi forgalomban szállított utasok száma (152 millió fő) 12 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához mérten. Egy év alatt a légi utasoké 17, a vonaton utazóké 31, az autóbuszon utazóké 5,0 százalékkal bővült. A nemzetközi forgalomban az utasszám jelentősen (2,9 millió fő), 21 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér II. negyedévi utasforgalma 3,8 millió fő volt, 15 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A több mint 28 ezer darab járatszám a járvány előtti, magas szinthez közelít. 2023 II. negyedévében a korábbi évhez hasonlóan az Egyesült Királyságot, Németországot és Olaszországot érintő utasforgalom volt a legtöbb a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren.

A helyi személyszállítás utaskilométerben mért teljesítménye 10, az utazások száma 11 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-02 15:10:41
Ugyanazon elbírálás alá esik a bányászat, a kereskedelem, a fogadás, a befektetés, valamint az ellenértékként történő szerzés is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS