2023. II. negyedévben az áruszállítás teljesítménye 13 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, a személyszállításé viszont – nem kis részben a vármegye- és országbérletek bevezetésének köszönhetően – jelentős mértékben nőtt.
2023 II. negyedévében az áruszállítás teljesítménye (12,6 milliárd árutonna-kilométer) 13 százalékkal elmaradt a 2022. II. negyedévitől. Belföldön 8,6, nemzetközi viszonylatban 15 százalékkal kisebb volt a teljesítmény az egy évvel korábbihoz képest.
Belföldön a legnagyobb részarányt (81%) kitevő közúti áruszállítás teljesítménye 7,5, a vasúti szállításé 20, a belvízi szállításé 18, a csővezetékes szállításé 6,0 százalékkal csökkent. A közúti szállítás csökkenésében a szállítási igények nagymértékű visszaesése játszott szerepet.
A nemzetközi szállításon belül is legjelentősebb arányt képviselő közúti áruszállítás teljesítménye 21, a vasúti szállításé 7,5, a belvízi szállításé 30 százalékkal visszaesett. A csővezetékes áruszállítás teljesítménye azonban 14 százalékkal nőtt.
A szállított áruk tömege (68 millió tonna) 13 százalékkal kevesebb volt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Miközben a közúti áruszállítás volumene 14, a vasúti szállításé 15, a belvízi szállításé 31 százalékkal csökkent, addig a csővezetékes szállításé 2,5 százalékkal bővült.
A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér II. negyedévi teherforgalma (32,0 ezer tonna) 3,7 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakihoz képest.
Előzetes adatok szerint a helyközi személyszállítás 2023. április–júniusi teljesítménye (7,4 milliárd utaskilométer) 19 százalékkal nőtt a 2022. II. negyedévihez mérten.
A belföldi személyszállítás utaskilométerben mért teljesítménye (5,1 milliárd utaskilométer) egy év alatt 13 százalékkal növekedett. 2023. május 1-jétől országosan bevezetésre kerültek az ország- és a vármegyebérletek. A bérletek a helyközi közlekedésben a VOLÁNBUSZ, a MÁV-START, a MÁV-HÉV és a GYSEV járatain egyaránt felhasználhatók. A szolgáltatók az ország- és a vármegyebérletek esetében a rájuk eső utasszám- és utaskilométer-értéket a 2022. évi teljesítményből kiindulva maguk határozzák meg. Az autóbuszos közlekedésben realizált teljesítmény 1,3 százalékkal csökkent, a vonattal történő személyszállításé azonban 34 százalékkal nagyobb volt, mint 2022 II. negyedévében.
A nemzetközi személyszállítás teljesítménye (2,3 milliárd utaskilométer) az egy évvel korábbi, alacsony bázishoz viszonyítva 34 százalékkal emelkedett. A nemzetközi forgalom alakulását döntően a légi személyszállítás növekedése befolyásolta. A legnagyobb (88 százalékos) súlyt képviselő légi személyszállítás teljesítménye 33, az autóbuszos szállításé 40, a vasúti szállításé 44 százalékkal nőtt 2022 azonos időszakához képest.
A helyközi forgalomban szállított utasok száma (152 millió fő) 12 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához mérten. Egy év alatt a légi utasoké 17, a vonaton utazóké 31, az autóbuszon utazóké 5,0 százalékkal bővült. A nemzetközi forgalomban az utasszám jelentősen (2,9 millió fő), 21 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.
A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér II. negyedévi utasforgalma 3,8 millió fő volt, 15 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A több mint 28 ezer darab járatszám a járvány előtti, magas szinthez közelít. 2023 II. negyedévében a korábbi évhez hasonlóan az Egyesült Királyságot, Németországot és Olaszországot érintő utasforgalom volt a legtöbb a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren.
A helyi személyszállítás utaskilométerben mért teljesítménye 10, az utazások száma 11 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. (KSH)
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.