Lakbérek: országos átlagban 13 százalékos volt az éves drágulás júliusban

2023. 08. 28., 14:09

2023 júliusában is az előző hónaphoz képest országosan és Budapesten egyaránt 1,9 százalékkal nőttek a kínálati bérleti díjak. A 2022. júliusinál országosan 13, a fővárosban 14 százalékkal, a 2015. évinél pedig 92, illetve 84 százalékkal voltak magasabbak a lakbérek – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

A „KSH–ingatlan.com-lakbérindex, 2023. július” című kiadvány szerint a fővárosban a pesti oldal belső kerületeiben 2,1, az átmeneti kerületekben 3,0, a külső kerületekben 1,7 százalékkal emelkedtek a lakbérek egy hónap alatt. A budai oldal hegyvidéki kerületeiben 1,1, az egyéb kerületekben 2,2 százalékkal nőttek a kínálati bérleti díjak. Egy év leforgása alatt a pesti átmeneti kerületekben volt a legnagyobb (14,8 százalék) és a budai hegyvidéki kerületekben a legkisebb (10,7 százalék) a drágulás mértéke. (Budai hegyvidéki kerület: I., II., XII.; budai egyéb kerület: III., XI., XXII.; pesti belső kerület: V., VI., VII., VIII., IX.; pesti átmeneti kerület: X., XIII., XIV., XIX., XX.; pesti külső kerület: IV., XV., XVI., XVII., XVIII., XXI., XXIII.)

2023 január–júliusa között a figyelembe vett hirdetések 56 százaléka fővárosi, 29 százaléka megyei jogú, 13 százaléka nem megyei jogú városi lakásra vonatkozott. A kiadásra meghirdetett lakások alapterülete Budapesten átlagosan 55, a megyei jogú városokban 58 m2 volt. A kisebb településeken – a nem megyei jogú városokban és községekben – általában nagyobbak a kiadó lakások, átlagos alapterületük 67 m2 volt. A legnagyobb alapterületű (átlagosan 78 m2-es) kiadó lakásokat továbbra is Pest vármegyében hirdették.

Országosan a megfigyelt hirdetések túlnyomó többsége (92 százaléka) többlakásos épületben lévő lakásokra vonatkozott, a fennmaradó mintegy 8 százalék esetében családi házat hirdettek meg. Budapesten ugyanakkor a kiadó lakások mindössze 4,0 százaléka volt családi ház. 2023 első hét hónapjában a fővárosban a hirdetések 42, országosan 43 százaléka származott magánszemélytől.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 07. 14., 09:20
Az előző hónaphoz viszonyítva 6,5 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene 2026 májusában, az egy évvel korábbitól (a munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint) 6,7 százalékkal maradt el – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A lassulást döntően az út- és vasútépítés volumenének visszaesése okozta – ugyanez az alágazat májusban még a legnagyobb húzóerő volt.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS