2023 I–III. negyedévében 31 százalékkal kevesebb lakást adtak el, mint az előző év azonos időszakában – tájékoztatott a statisztikai hivatal. Minden negyedévben visszaesett a forgalom az egy évvel korábbihoz képest, a csökkenés üteme azonban lassult. A kezdeti áremelkedést követően a III. negyedévre a KSH a használt- és az újlakás-piacon egyaránt enyhe mérséklődést (mínusz 0,6 és mínusz 1,8 százalék) regisztrált az előző negyedévi árszinthez mérten. Folytatódott a családi házak piaci pozíciójának romlása, átlagos négyzetméteráruk országosan 8,1 százalékkal csökkent.
Tovább csökkent a lakáspiaci forgalom
A lakáspiaci forgalom 2022. évi 14 százalékos csökkenése után 2023 I–III. negyedévében összesen további 31 százalékkal esett vissza a lakáseladások száma az egy évvel korábbihoz képest. Az I. negyedévben 40, a II. negyedévben 28, a III. negyedévben 17 százalékkal kevesebb lakás cserélt gazdát, mint az előző év azonos időszakában.
A visszaesés kezdete előtti, 2021. hasonló időszakinál 34 százalékkal kevesebb adásvétel történt 2023 I–III. negyedévében.
2023 folyamán az új lakások piacának visszaesése már meghaladta a használtakét. Az I–III. negyedévben az új lakások értékesítése 45 százalékkal elmaradt az előző év azonos feldolgozottságú adatától.
A lakáspiaci forgalom visszaesése tehát folytatódott, azonban a visszaesés üteme 2023 során negyedévről negyedévre mérséklődött. Ebben részben az is szerepet játszott, hogy az alacsonyabb fogalom mellett – főleg a fővárosban – gyorsult az ügyek átfutása.
2022-ben az eladott lakások 7,4 százaléka volt új építésű, 2023 I–III. negyedévében ez az arány kisebb, az eddig beérkezett adatok körében 3,5 százalék.
A használt lakások piacán a 2023. I. negyedévi 3,5 százalékos áremelkedést a II. negyedévben stagnálás, majd enyhe (0,6 százalékos) mérséklődés követte. Az új lakások körében az I–II. negyedévi növekedés után a III. negyedévben 1,8 százalékos árcsökkenést mutatnak az eddig beérkezett adatok.
2023 III. negyedévében a 2015. évi bázishoz képest a használt lakások 2,6-szer, az újak 3-szor magasabb áron keltek el. Az előző év azonos időszakához viszonyítva a használt lakások ára lényegében nem változott (+0,2 százalék), az új lakásoké 11 százalékkal emelkedett 2023 III. negyedévében.
Az összevont lakásárindex alakulását piaci túlsúlyuk miatt alapvetően a használt lakások árának változása határozza meg. A III. negyedévben a bázisindex 267 százalékot tett ki, negyedéves összevetésben 0,7 százalékkal csökkent, éves szinten pedig mindössze 1,5 százalékkal emelkedett, utóbbi az elmúlt tíz évben mért legkisebb éves árváltozás.
A lakáspiaci forgalom már 2022-ben mindegyik településkategóriában esett. Budapesten 9,4 százalékkal kevesebb adásvétel valósult meg, és hasonló mértékben (9,1 százalékkal) csökkent a községek forgalma is. A vármegyeszékhelyeken és a kisebb városokban ennél erőteljesebb visszaesést mért a KSH (21, illetve 18 százalék). Hasonló eltérések jellemzik 2023 lakáspiacát is. Az I–III. negyedévben továbbra is a vármegyeszékhelyeken lezajlott lakáseladások száma csökkent a leginkább, a kisebb településeken az átlagosnál valamivel enyhébb volt a forgalom visszaesése. 2023 I. negyedévében a vármegyeszékhelyek lakáspiaca a két évvel korábbinak felére zsugorodott. Az I. negyedévi számottevő visszaesés után a II. és a III. negyedévben minden településkategóriában lassult a forgalom csökkenése.
2023 során a fővárosban regisztrált visszaesés a vármegyeszékhelyekénél mérsékeltebb volt, az utolsó megfigyelt időszak, 2023 III. negyedéve pedig az eddig ismert adatok alapján már növekedést jelez, ami még úgy is számottevő, ha az átfutási idő felgyorsulása miatt az azonos feldolgozottság mellett mért adatok a reálisnál valamelyest kedvezőbb képet mutatnak. (2022-ben éves átlagban a tárgynegyedévet követő 4 hónapon belül átfutó ügyek aránya a megelőző évi 49 százalékról 52 százalékra emelkedett. A mutató minden településkategóriában, de leginkább Budapesten javult, ahol 39 százalékról 46 százalékra nőtt.)
A budapesti agglomerációban a 2022-ben bekövetkezett 30 százalékos visszaesés után a 2023. I–III. negyedévi adatok élénkülést jeleznek, bár a 2021. azonos időszaki értékektől még mindig elmaradnak (18 százalékkal), miközben az egy évvel korábbiakat már meghaladták. (Itt nincs jele annak, hogy gyorsulna az ügyek átfutása. A 4 hónapon belül beérkező tranzakciók aránya továbbra is rendkívül alacsony, és 2022-ben is tovább romlott, éves átlagban a megelőző évi 6,3 százalékról 4,2 százalékra.)
Az eladásra épült mintegy 6500 lakásból eddig 2100 adata érkezett be. Ezek átlagos ára 57,3 millió forint, szemben az 55,7 millió forintos 2022. azonos időszaki értékkel. Az új lakások négyzetméterára országosan 976 ezer forint volt.
Budapesten 2023 I–III. negyedévében 70 millió forintba került egy új lakás, 7,2 millióval többe, mint egy évvel korábban. A III., a XI., a XIII. és a XIV. kerületben, ahol nagy mennyiségben értékesítettek új lakást, 1,2–1,4 millió forint közötti átlagos négyzetméteráron keltek el az új lakások, ugyanakkor a XVIII. kerületben 900 ezer forint volt az átlagár.
A fővároson kívül csak néhány nagy településen adtak el jelentős számú új lakást. Ezek átlagos négyzetméterára Siófokon elérte a fővárosi szintet (1,3 millió forint), míg Győrben 800 ezer, Kecskeméten 700 ezer, Nyíregyházán 600 ezer forint közelében volt.
Egy lakás átlagos ára 26,5 millió forint volt. A lakások átlagosan 432 ezer forintos négyzetméteráron keltek el, ami megegyezett az I. negyedévivel, és kissé meghaladta a II. negyedévit.
Budapesten egy lakás átlagosan 46,8 millió forintba került, 4 millióval kevesebbe, mint egy negyedévvel korábban. A lakások négyzetmétere 876 ezer forintba került, ez némi mérséklődést jelent az év korábbi időszakaihoz képest. A fővárosban mindegyik épülettípusnál csökkenést mért a statisztikai hivatal, a családi házak négyzetmétere 5,1 százalékkal, 686 ezer forintra mérséklődött. A társasházi lakások 1,4, a panellakások 0,5 százalékkal kerültek kevesebbe, mint az előző negyedévben. Egy panellakás négyzetmétere 735 ezer, egy nem panel társasházi lakásé 929 ezer forintba került.
A balatoni agglomerációban a csúcsot jelentő II. negyedévi, 727 ezer forintos négyzetméterár 682 ezer forintra mérséklődött. A teljes lakásár az előző negyedévi 57,7 millió forintról átlagosan 56,4 millió forintra csökkent.
Folytatódott a családi házak piaci pozíciójának romlása: a Nyugat-Dunántúl kivételével az ország minden régiójában (országos átlagban 8,1 százalékkal) csökkent a négyzetméteráruk az előző negyedévhez képest, a visszaesés Pest régióban az átlagnál is nagyobb mértékű volt (10 százalék).
A nem panel társasházi lakások négyzetmétere átlagosan 728 ezer forintba került, alig mozdult el az előző negyedévi szintről. Ezek a lakások a Közép-Dunántúlon és a két alföldi régióban kissé drágábbak lettek, az ország többi régiójában olcsóbbak.
A vidéki panellakások ára általában kissé emelkedett, Észak-Magyarországon azonban érzékelhetően (mínusz 3,4 százalék) csökkent. Országos átlagáruk 552 ezer forint volt négyzetméterenként, 1,3 százalékkal több, mint az előző negyedévben.
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.