A KSH legfrissebb, a tavalyi utolsó negyedév beruházásait elemző jelentéséből kiderült, hogy bár az év egészét nézve a legtöbb nemzetgazdasági ágban csökkent a beruházások mértéke, mégis van ok az optimizmusra: az év végére kilőttek a fejlesztések, 2019 azonos időszakához képest 2,5 százalékos emelkedést mutatnak az adatok. A beruházási volumen növekedéséhez nagymértékben hozzájárultak a különböző gazdaságvédelmi hitelprogramok és a pénzintézetek hitelezési aktivitása is, csak NHP Hajrá! beruházási hitelből decemberben 100 milliárd forint került a hazai gazdaságba.
A KSH legfrissebb gyorsjelentése szerint összességében 3,8 százalékkal mérséklődött a beruházások volumene az egy évvel korábbi, rekordmagas bázishoz képest, azonban az utolsó negyedévben újra emelkedő pályára álltak a fejlesztések, az előző év azonos időszakának eredményeit 2,5 százalékkal haladták meg.
A beruházások megvalósításában élenjáró, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene 3,6 százalékkal csökkent, ami elsősorban a külföldi tulajdonú vállalatok magyarországi fejlesztéseit érintő óvatosságnak köszönhető. A beruházásokat elsősorban a lakásépítések és az ehhez kapcsolódó gépbeszerzés, a nagy infrastrukturális fejlesztések, valamint a járványhelyzettel összefüggésben az egészségügyi beszerzések erősítették.
A hazai vállalati szektor beruházási képességének megtartását nagyban támogatták a különböző gazdaságvédelmi, államilag támogatott hiteltermékek, amelyek kedvező konstrukció mellett nyújtanak rugalmasan felhasználható forrást a fejlesztésekhez. Közülük is kiemelkedik az NHP Hajrá! Program, amelyből december végéig a bankszektor több mint 450 milliárd forintnyi kamattámogatott beruházási hitelt juttatott a hazai gazdaságba. A Budapest Bank közel 10 százalékos piaci részesedéssel 43 milliárd forintnyi kedvezményes kölcsönnel járult hozzá a hazai KKV szektor versenyképességnek növeléséhez.
„Azt tapasztaltuk, hogy ügyfeleink a pandémiás helyzet miatt a tavalyi évben óvatosabbak voltak, elsőszámú céljuk a likviditásuk megőrzése és a munkahelyek megtartása voltak. Ügyfélkörünkben azonban számos olyan vállalat van, amely inkább kihasználta az adódó, kedvező finanszírozási lehetőségeket, és extrém esetben még előbbre is hozta beruházásait a tervezett céldátumhoz képest” – mondja Kasziba Levente, a Budapest Bank vállalati üzletág vezetője.
Hozzátette: „A vállalkozások nagy része inkább kivárt az év során, igyekezett minél több információt gyűjteni a megváltozott környezetben, hogy mérlegelhesse a beruházása megvalósítását. Az utolsó negyedévre döntötték el közülük sokan, hogy belevágnak a fejlesztésekbe, különösen december volt nagyon erős hónap, amikor több mint 15 milliárd forintnyi NHP Hajrá! beruházási hitelt folyósítottunk ügyfeleinknek. Továbbra is fenn kívánjuk tartani a hitelezési aktivitásunkat, hogy kellő forrást biztosíthassunk a hazai KKV szektor fejlesztéseihez.”
Az hazai KKV-k exportképességének javítására kulcsfontosságú a magyar gazdaság számára, ezért a külkereskedelemben érdekelt, vagy afelé törekvő vállalkozások számára új hitellehetőség is megnyílt tavasszal: az EXIM Fordulat KKV Beruházási hitelprogram, amely a COVID19 járvány okozta gazdasági nehézségek javítására és a beruházásaik ösztönzésére szolgál.
A Budapest Bank nagy tapasztalatot szerzett az EXIM termékek közvetítésében: csak tavaly az EXIM Kárenyhítő Program keretében több mint 50 milliárd forintnyi forrást juttatott a hazai vállalatok számára.
Maga a bor nem nosztalgiázik, hiszen semmi köze az idehaza anno vagy akár most literes kiszerelésben kapható asztali borokhoz.
Fontos, hogy az atomenergia semmilyen módon ne váljon áldozatává az ukrajnai háború miatt kialakult politikai válságnak és vitáknak, e nélkül ugyanis lehetetlen lenne az energiaellátási krízis megoldása – szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter New Yorkban.