Továbbra is magas, 25 százalékos éves inflációt érzékeltek a 19-29 évesek május elején, ez nem jelent lassulást a februárban mért éves szinthez képest. A fiatalok nagy többsége, 72 százaléka keres olcsóbb, akciós vagy saját márkás élelmiszereket – derül ki a második negyedéves K&H ifjúsági index felmérésből. A kutatás eredményei szerint a fiatalok többsége nem számít arra, hogy az év végére enyhülne az inflációs nyomás.
Bár az infláció a hivatalos adatok szerint lassulóban van, a fiatalok ezt nem igazán érzik – derül ki a K&H ifjúsági indexből. A 19-29 éves korosztály tagjai szerint ugyanis 2022 májusa és ez év áprilisa között 25 százalékos volt az éves infláció, februárban ugyanilyen egy éves időszakra visszamenőleg 26 százalékos szintről beszéltek, míg a KSH-adatok szerint a szóban forgó hónapokban 21,5 és 25,4 százalékkal nőttek az árak éves összevetésben.
A kutatás eredményei szerint a huszonéves fiatalok 40 százaléka érzékelt 20 százalék alatti áremelkedést, az általuk vásárolt termékeknél, egyebek mellett élelmiszereknél, ruháknál és különböző szolgáltatásoknál. Ez javulást jelent februárhoz képest: akkor csak 34 százalékuk beszélt 20 százalék alatti drágulásról. A hivatalos inflációs adathoz hasonló – 20-24 százalékos – inflációt tapasztalt a fiatalok 10 százaléka, szemben a februári kutatással, amikor ez 15 százalékukra volt igaz. Ezen túl májusban a válaszadók 22 százaléka, míg három hónappal korábban még 25 százalékuk mondott 40 százalék feletti árszínvonal-emelkedést.
Az infláció hatása az első és a második negyedéves felmérés szerint természetszerűleg elsősorban a mindennapos költésekben jelent meg. A konkrét eredmények szerint a második negyedévben a fiatalok 72 százalékára igaz teljesen vagy részben az, hogy gyakrabban választ olcsóbb vagy akciós, illetve saját márkás élelmiszereket, szemben a korábbi időszakban mért 78 százalékkal. 77 százalékról 70 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik jobban figyelnek arra, hogyan tudnak olcsóbban vásárolni.
Ezzel párhuzamosan 70 százalék körüli szinten maradt azoké, akik ritkábban járnak étterembe, olcsóbb helyekre járnak vagy egyszerűen kevesebbet költenek. A fiatalok 57 százalékára a drágulás eredményeként továbbra is részben vagy teljesen igaz az, hogy kevesebb mennyiségű élelmiszert vesz.
Bár az előrejelzések – egyebek mellett a magyar jegybank prognózisa – szerint az év végére az egy számjegyű tartományba kerülhet az infláció, a fiatalok ezt másként látják. 56 százalékuk szerint az év végére további drágulással kell számolni, idén februárban még 63 százalékuk gondolta így. Tehát picit csökkent az arányuk, de még mindig többségben vannak azok, akik szerint emelkedőn maradnak az árak. A második negyedévben viszont a fiatalok 21 százaléka, míg az elsőben 16 százalékuk mondta azt, hogy lassulhat az infláció. Összességében az látszik tehát, hogy a fiatalok, ha nagyon minimálisan is, de kedvezőbben látják az infláció jövőbeni alakulását.
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.