K&H: a fiatalok fele további drágulással számol

2023. 07. 21., 11:19

Továbbra is magas, 25 százalékos éves inflációt érzékeltek a 19-29 évesek május elején, ez nem jelent lassulást a februárban mért éves szinthez képest. A fiatalok nagy többsége, 72 százaléka keres olcsóbb, akciós vagy saját márkás élelmiszereket – derül ki a második negyedéves K&H ifjúsági index felmérésből. A kutatás eredményei szerint a fiatalok többsége nem számít arra, hogy az év végére enyhülne az inflációs nyomás.

Bár az infláció a hivatalos adatok szerint lassulóban van, a fiatalok ezt nem igazán érzik – derül ki a K&H ifjúsági indexből. A 19-29 éves korosztály tagjai szerint ugyanis 2022 májusa és ez év áprilisa között 25 százalékos volt az éves infláció, februárban ugyanilyen egy éves időszakra visszamenőleg 26 százalékos szintről beszéltek, míg a KSH-adatok szerint a szóban forgó hónapokban 21,5 és 25,4 százalékkal nőttek az árak éves összevetésben.

Mekkora drágulást érzékeltek a fiatalok?

A kutatás eredményei szerint a huszonéves fiatalok 40 százaléka érzékelt 20 százalék alatti áremelkedést, az általuk vásárolt termékeknél, egyebek mellett élelmiszereknél, ruháknál és különböző szolgáltatásoknál. Ez javulást jelent februárhoz képest: akkor csak 34 százalékuk beszélt 20 százalék alatti drágulásról. A hivatalos inflációs adathoz hasonló – 20-24 százalékos – inflációt tapasztalt a fiatalok 10 százaléka, szemben a februári kutatással, amikor ez 15 százalékukra volt igaz. Ezen túl májusban a válaszadók 22 százaléka, míg három hónappal korábban még 25 százalékuk mondott 40 százalék feletti árszínvonal-emelkedést.

Az infláció hatása az első és a második negyedéves felmérés szerint természetszerűleg elsősorban a mindennapos költésekben jelent meg. A konkrét eredmények szerint a második negyedévben a fiatalok 72 százalékára igaz teljesen vagy részben az, hogy gyakrabban választ olcsóbb vagy akciós, illetve saját márkás élelmiszereket, szemben a korábbi időszakban mért 78 százalékkal. 77 százalékról 70 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik jobban figyelnek arra, hogyan tudnak olcsóbban vásárolni.

Ezzel párhuzamosan 70 százalék körüli szinten maradt azoké, akik ritkábban járnak étterembe, olcsóbb helyekre járnak vagy egyszerűen kevesebbet költenek. A fiatalok 57 százalékára a drágulás eredményeként továbbra is részben vagy teljesen igaz az, hogy kevesebb mennyiségű élelmiszert vesz.

Inkább pesszimisták

Bár az előrejelzések – egyebek mellett a magyar jegybank prognózisa – szerint az év végére az egy számjegyű tartományba kerülhet az infláció, a fiatalok ezt másként látják. 56 százalékuk szerint az év végére további drágulással kell számolni, idén februárban még 63 százalékuk gondolta így. Tehát picit csökkent az arányuk, de még mindig többségben vannak azok, akik szerint emelkedőn maradnak az árak. A második negyedévben viszont a fiatalok 21 százaléka, míg az elsőben 16 százalékuk mondta azt, hogy lassulhat az infláció. Összességében az látszik tehát, hogy a fiatalok, ha nagyon minimálisan is, de kedvezőbben látják az infláció jövőbeni alakulását. 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-02 15:10:41
Ugyanazon elbírálás alá esik a bányászat, a kereskedelem, a fogadás, a befektetés, valamint az ellenértékként történő szerzés is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS