Az elemzés az MNB Közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóságán készült, amit Baksay Gergely, a Közgazdasági és költségvetési elemzésekért felelős ügyvezető igazgató hagyott jóvá.
A KSH második, részletes becslése a GDP alakulásáról megerősítette, hogy 2023 negyedik negyedévében stagnált a gazdasági teljesítmény éves összevetésben a nyers adatok szerint. A nemzetközi összehasonlításhoz használt szezonálisan és naptárhatással igazított 0,5 százalékos hazai növekedés a jelenleg elérhető 25 európai uniós tagország rangsorának középmezőnyében található. Az Európai Unió GDP-je 0,3, míg az eurozónáé 0,1 százalékkal bővült 2023 utolsó negyedévében. A hazai GDP negyedéves alapon is stagnált a negyedik negyedévben.
2023 egészében a magyar GDP a nyers adatok alapján 0,9 százalékkal, a szezonálisan, naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján 0,7 százalékkal csökkent éves alapon. Az EU-ban és az euroövezetben átlagosan 0,5 százalékos növekedést mértek, amelytől a hazai adat 1,2 százalékponttal maradt el.
A hazai GDP szezonálisan és munkanaphatással igazított szintje tavaly év végén 5,0 százalékkal haladta meg a 2019. negyedik negyedévi értékét, amivel az uniós rangsor középmezőnyében foglalt helyet. A GDP az Európai Unióban 3,6 százalékkal, míg az eurozónában 3,0 százalékkal alakult a koronavírus válság előtti szint felett.
2023 negyedik negyedévében a háztartások fogyasztási kiadása 0,2 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától. A félig tartós termékek fogyasztása 2,1 százalékkal csökkent, ezzel szemben a tartós termékek volumene 1,5 százalékkal, míg a szolgáltatásoké 0,9 százalékkal nőtt. A szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások hozzáadott értéke 1,0 százalékkal csökkent, elsősorban a kereskedelem, gépjárműjavítás (mínusz 8,7 százalék), a szakmai, tudományos, művészeti tevékenység (mínusz 4,5 százalék) és a szállítás, raktározás (mínusz 4,3 százalék) szektorok miatt. A legnagyobb emelkedést a humánegészségügyi, szociális ellátás (+8,3 százalék) és az információ, kommunikáció (+5,0 százalék) ágazatban regisztrálta a KSH.
A bruttó állóeszköz felhalmozásban az előző év azonos időszakához képest 3,0 százalékos csökkenés volt megfigyelhető. A beruházások visszaesését elsősorban a belföldre termelő és szolgáltató szektorban bekövetkezett invesztíciók lassulása okozta, ebben a szektorban 21,1 százalékos visszaesést regisztráltak a KSH beruházási szakstatisztikája alapján. Ezen belül legnagyobb mértékben az építőipari beruházások csökkentek (mínusz 38,0 százalék). Ez a hatás tükröződik az építőipari kibocsátás teljesítményében is, amely 0,5 százalékponttal fogta vissza a gazdasági növekedést. A főként külföldre termelő vállalatok fejlesztései 6,4 százalékkal mérséklődtek 2023 negyedik negyedévében, ezen belül a feldolgozóipar beruházásai 3,1 százalékos csökkenést mutattak. A beruházási ráta négy negyedéves gördülőátlaga folyó áron a negyedik negyedévben 26,5 százalék volt, miközben a változatlan áron számolt ráta 22,4 százalékra mérséklődött.
A nettó export 4,1 százalékponttal tompította a gazdaság visszaesését 2023 negyedik negyedévében. Az export volumene 4,7 százalékkal mérséklődött, ezen belül az áruexport 6,6 százalékkal csökkent, míg a szolgáltatások exportja 3,0 százalékkal nőtt. Az árukivitel csökkenésével párhuzamosan az ipari termelés hozzáadott értéke is 6,3 százalékkal zsugorodott a negyedik negyedévben. A mérséklődő belső keresleti tételekkel (lakossági fogyasztás és beruházás) összhangban az import 9,0 százalékkal visszaesett. A készletváltozás érdemben visszafogta a GDP bővülését.
A gazdasági növekedéshez jelentős mértékben hozzájárult, hogy a mezőgazdasági termelés hozzáadott értéke 2023 negyedik negyedévében jelentősen, 81,5 százalékkal haladta meg az előző évi aszályos év alacsony bázisát, ami a negyedik negyedévben +2,5 százalékpontos növekedési hozzájárulást jelentett.
2023 egészében a mezőgazdaság kivételével az összes fő nemzetgazdasági ágban csökkent a hozzáadott érték. A 2022-es alacsony bázis és az átlagos terméshozam következtében a mezőgazdasági termelés volumene 68,5 százalékkal bővült 2022-höz képest, így az ágazatnak 2,2 százalékpont volt a növekedési hozzájárulása 2023 egészében. Az ipar hozzáadott értéke 5,2 százalékkal, míg az építőipar 5,6 százalékkal mérséklődött a tavalyi év egészében. A szolgáltatások volumene 1,6 százalékkal csökkent 2023-ban. A szolgáltatásokon belül a legnagyobb mértékben a kereskedelem és gépjárműjavítás ágazat hozzáadott értéke csökkent (mínusz 9,7 százalék). A szállítás, raktározás volumene 5,6, a turizmusé 0,9 százalékkal mérséklődött. Az infokommunikációs szektor 2,6, a pénzügy, biztosítási tevékenységek 0,4 százalékkal bővültek 2023-ban.
A felhasználási tételek közül a GDP visszaesését a jelentősen csökkenő import miatt a pozitív nettó export tompította a 2023-as évben. A belső keresleti tételek közül a legnagyobb mértékben a beruházások csökkentek 8,7 százalékkal, míg a háztartások fogyasztási kiadásai 2,5 százalékkal estek vissza a tavalyi év során. A közösségi fogyasztás 1,0 százalékkal csökkent. A készletváltozás, 2,4 százalékponttal mérsékelte a 2023-as GDP növekedést. A nettó exportnak 4,8 százalékpont volt a növekedési hozzájárulása tavaly. Ez annak a következménye, hogy míg az export volumene (mínusz 0,1 százalék) stagnált, addig az importé 5,1 százalékkal csökkent. Az áruexport 0,9 százalékkal csökkent, míg a szolgáltatásexport 3,0 százalékkal nőtt 2023-ban. (MNB)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.