2022 szeptemberében az éves összevetésben számított infláció 20,1 százalék volt. A statisztikai hivatal adatait Rippel Géza, az MNB szakértője tekintette át.
Az iparcikkek árai 0,9 százalékkal emelkedtek az előző hónaphoz képest, tehát a növekedési ütem az augusztusi felére csökkent. A termékkör havi áremelkedése utoljára idén januárban volt hasonlóan alacsony. Az iparcikkek éves inflációja így 17,1 százalékra emelkedett. A termékkörön belül a tartós iparcikkek árindexe érdemben nem változott, a nem tartós iparcikkek árindexe pedig nőtt.
A piaci szolgáltatások árai az előző hónaphoz képest 1,2 százalékkal nőttek. Az elmúlt évekre jellemző szeptemberi átárazásnál magasabb áremelkedés történt, ami a szolgáltatások széles körében jellemző volt.
Az élelmiszerekhez kapcsolódó szolgáltatások (éttermi és étkezési szolgáltatások, büféáruk) inflációja tovább gyorsult. A mobiltelefon és internet szolgáltatások esetében a tavalyi jelentős árcsökkenés az idei évben nem ismétlődött meg. A piaci szolgáltatások éves árindexe 12,6 százalék volt.
Az élelmiszerek inflációja 38,6 százalékra emelkedett, a termékkörön belül a feldolgozott és feldolgozatlan élelmiszerek árindexe egyaránt számottevően emelkedett. Augusztushoz képest az élelmiszerek árai 3,8 százalékkal nőttek. A feldolgozatlan élelmiszerek esetében az áremelkedés széles körben jellemző volt, amit részben az Európát sújtó aszály magyarázhatott. A feldolgozott élelmiszerek körében az árak növekedése elsősorban a tej, a tejtermékek és a kenyér árváltozásához kapcsolódott.
Az alkohol, dohány termékkör ára augusztushoz képest 0,5 százalékkal nőtt, amit a júliusi jövedékiadó-emelés folytatódó begyűrűzése magyaráz.
A szabályozott árú termékek és szolgáltatások árai augusztushoz képest 22,4 százalékkal emelkedtek, így a termékkör éves árváltozása 24,2 százalék. A jelentős emelkedés döntő része a lakossági rezsiárak módosításához kapcsolódik (gáz és áram árak), ugyanakkor a tankönyvek, az iskolai, az óvodai, bölcsődei étkezés, illetve a parkolási díjak is drágultak. (MNB)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.