Izer Norbert: öt év alatt tízszeresére nőtt a kivások száma

2021. 03. 03., 16:45

Egyre népszerűbb a kisvállalati adó, az Európai Unió egyik legversenyképesebb adófajtája, az adóhivatal nyilvántartásában már 65 ezer kivás céget tartanak nyilván – mondta a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára az MTI-nek.

Izer Norbert kifejtette: a kormány adócsökkentő politikájának részeként, amelyet a koronavírus-válság sem tudott felülírni, január 1-től egy százalékponttal, 11 százalékra csökkent a kisvállalati adó mértéke, vagyis még nagyobb adóelőnyt biztosít a kiva.

Szerinte az adó kulcsának csökkentése mellett a Pénzügyminisztérium népszerűsítő tájékoztató-kampánya is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy 2016-hoz képest az idén február végére a tízszeresére nőtt a kivások tábora.

Nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét a magyar kisvállalati adó, és jelentős versenyelőnyt biztosít a gazdaság újraindítása, a beruházások és a fejlesztések ösztönzése során is - szögezte le az államtitkár.

Egy növekedni, bővülni kívánó cégnek a kiva olyan adómegtakarítást biztosít, amilyenre szinte egyetlen, az Európai Unióban jelenleg hatályban lévő adófajta sem képes.

A vállalkozások szempontjából kifejezetten kifizetődő a kisvállalati adó - hangsúlyozta Izer Norbert, hozzátéve, hogy tavaly év végéig a kivát választó cégek összességében 185 milliárd forint adót spóroltak meg.

A kiva mindezek mellett igen rugalmas adófajta is, hiszen év közben bármikor lehet választani, és a bejelentést követő hónap első napjától már a kiva szerint adózik a cég. Vagyis ha egy cég ma úgy dönt, hogy áttérne a kivára, és ezt jelzi is, akkor február 1-től már kivásként adózhat - részletezte az államtitkár. Megjegyezte: sok cégnek még most is megérné áttérni, főként ha már most látszik, hogy a bértömeg nagyobb lesz a nyereségénél, vagy a cég növekedésre fordítja vissza a nyereségét. A döntésben a Pénzügyminisztérium kiva-kalkulátora is segít.

Az adópolitikai célokat a koronavírus-járvány se tudja felülírni: a jövőben is alacsony adóval és könnyű adószabályokkal igyekszik segíteni a kormány a hazai kis- és középvállalkozásokat – húzta alá az államtitkár. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS