Hétfő este mérték a nyár legnagyobb áramfogyasztását

2023. 08. 29., 17:11

Augusztus 28-án, hétfőn regisztrálták az idén nyári áramfogyasztási csúcsot, de a két évvel ezelőtt mért rekordot a rendkívül meleg időjárás ellenére sem haladta meg az ország áramfogyasztása – tájékoztatott a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.

A rendszerterhelés csúcsértéke 6626 megawatt (MW) volt hétfőn, a 19:30 és 19:45 óra közötti negyedórában.

A magyarországi áramfogyasztás az eddigi abszolút nyári rekordot 2021. június 24-én érte el, azon a napon 6940 MW-os rendszerterhelést mértek. (A téli áramfogyasztás nagyobb a nyárinál, a történelmi rekordot 2022. január 25-én regisztrálta a rendszerirányító, akkor 7396 MW volt a rendszerterhelés.)

2023 nyarán a második legnagyobb csúcsértéket augusztus 22-én, a harmadikat pedig augusztus 23-án regisztrálta a Mavir.

A kánikulában a klímaberendezések használata, valamint az ipar pörgeti a fogyasztást; az ipar inkább július első feléig, majd a nyári szabadságok megkezdése miatt kevésbé dominál. Augusztus végén, a szabadságok után az ipari fogyasztás ismét emelkedik, de olyankor általában már nem szokott kánikula lenni, ebben kivétel az idei nyár.

A háború és az energiaválság miatt a villamosenergia-fogyasztás jelentősen visszaesett az országos adatok alapján, ami megközelítőleg 8 százalékkal kisebb felhasználást jelent az eddigi éves adatok szerint. A csökkenés különböző mértékben ugyan, de az ipari és a háztartási felhasználásra is igaz. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 16., 13:25
A munkáltatók idei évre vonatkozó bérfejlesztési tervei óvatosabbak a tavalyinál. Míg 2025-re a cégek átlagosan közel kétharmada tervezett előzetesen bérfejlesztést, addig az idei évre a vállalatoknak mindössze 55 százaléka számol(t) ezzel. A munkavállalók döntő többsége (82 százalék) ugyanakkor arra számít, hogy emelkedni fog a fizetése vagy nőni fog a béren kívüli juttatásainak mértéke 2026-ban – derül ki a Profession.hu friss, 449 cég bevonásával, illetve 1000 fős minta alapján készített felméréseiből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS