GKI: a lakosság lakásfelújítási tervei a tavalyi nagy esés után csak nagyon lassan élénkülnek

2023. 08. 01., 10:10

A háztartások 6,7 százaléka biztosan nagyobb összeget kíván költeni a következő egy évben lakóingatlanára – derül ki a GKI júliusi felméréséből.

A lakásukra a felmérést következő egy évben nagyobb összeget költeni kívánó háztartások száma 2022 második negyedévében érte el a csúcsot. Ekkor még az Otthonfelújítási program jelentős összegekkel támogatta a gyereket nevelő családok lakásfelújítását és korszerűsítését, és elegendő idő is volt a projektek befejezésére. (A program nyújtotta támogatások felhasználásával 2022. december 31-ig el kellett számolni.)

 

A tavalyi második félévben erősen csökkentek a lakosság lakásfelújítási és korszerűsítési tervei – az Otthonfelújítási program kifutása mellett a hitelkamatok emelkedése, s emiatt a hitelfelvétel visszaesése, valamint a gyorsuló infláció miatt ez egyáltalán nem érthetetlen. Ebből a szempontból a mélypontot az idei első negyedév jelentette, azóta, ha nagyon apró lépésekkel is, de javultak a várakozások.

Ugyan az építőanyagárak és a kivitelezési díjak emelkedése továbbra is erőteljes, de a korábbaiknál valamivel könnyebb kivitelezőt találni. A 2023. júliusi megkérdezés adatai szerint a háztartások 6,7 százaléka biztosan nagyobb összeget kíván költeni a következő egy évben lakóingatlanára, míg 18,5 százalékuk valószínűleg ugyanezt teszi.

Egy negyedévvel korábban ugyanez a két arány 4,9 és 19,6 százalék volt, azaz a biztosan felújító családok aránya csaknem 2 százalékpontot emelkedett, míg a bizonytalanabb szándékúak aránya 1 pontot csökkent az előző megkérdezéshez képest.

Az életkor előrehaladásával párhuzamosan csökken a felújítási szándék: míg a 30 év alattiak körében 9 százalék a biztosan, 20 százalék a valószínűleg felújítást, korszerűsítést tervezők aránya, addig a 60 év felettiek esetében ez a két arány 3 és 12 százalék. A településtípusok között nincsenek nagy különbségek, a községekben a korábban tapasztalt nagyobb aktivitás a jelen felmérés során már nem volt érezhető.

GKI negyedévente szervez felmérést a lakosság lakásvásárlási, illetve felújítási és korszerűsítési terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezése céljából. A 2023. júliusi megkérdezés során – ahogy a korábbiakban – az elemzett lakossági minta 1000 fős; nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 19., 10:00
A VOSZ idén tavasszal tisztújító választásokra készül: véget ér a 2021-től megkezdett időszak és kezdődik egy új, 2026-ban. Az elmúlt években – Eppel János elnöklevével – a VOSZ nagyot lépett előre, amelyet első sorban a VOSZ vállalkozói közösségének erősödése, a VOSZ hálózat fejlődése bizonyít.
2026. 01. 19., 09:05
1762 új traktort helyeztek forgalomba 2025-ben Magyarországon, 2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A számok ugyanakkor azt jelzik, hogy a piac továbbra is óvatos, a gazdák beruházási döntései megfontoltabbá váltak – írják az Agroinform.hu szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS