Erősödnek a magyar–svájci gazdasági kapcsolatok

2022. 01. 22., 14:35

A Magyarországon működő svájci vállalatok elkötelezettek maradtak hazánk mellett a járvány okozta gazdasági visszaesés idején is – jelentette ki Varga Mihály, miután svájci kollégájával, Ueli Maurer pénzügyminiszterrel folytatott megbeszélést Bernben. A tárcavezető kiemelte: Svájc a 11. legnagyobb beruházó hazánkban, a svájci cégek több mint 30 ezer embernek adnak munkát Magyarországon.

A kormány támogatásával a válság alatt közel 4 milliárd forintnyi beruházást valósítottak meg svájci cégek, amivel 1800 magyarországi munkahely megtartásához járultak hozzá – hangsúlyozta a magyar pénzügyminiszter. Hozzátette: a hazánkban működő több mint 800 svájci vállalat többsége a beruházások folytatása, bővítése mellett döntött az elmúlt időszakban. Varga Mihály kifejtette: a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok is jó ütemben fejlődnek, az áruforgalom az elmúlt év első 10 hónapjában 4,2 százalékkal emelkedett. Mint mondta: a Magyarország és Svájc közötti politikai együttműködés az elmúlt években jelentősen élénkült és egyre több fontos kérdésre terjed ki, mindkét ország elkötelezett a nemzeti szuverenitás, az illegális migráció megállítása és a nemzeti kisebbségek védelme mellett.

A pénzügyminiszter emlékeztetett: a svájci magyar diaszpóra különleges összekötő kapocs, az 1956-os forradalom után ide menekülő magyarok befogadó hazát találtak, munkát vállaltak, és hozzájárultak Svájc előrejutásához.

Varga Mihály legutóbb tavaly júniusban találkozott Ueli Maurerrel Budapesten, akkor többek között a globális minimumadóról egyeztettek. Ezzel kapcsolatban októberben fontos eredmény született a nemzetközi tárgyalásokon: a megállapodás nem jelent adóemelést Magyarországon, nem veszélyezteti a magyar gazdaság versenyelőnyét, és megvédi a magyar emberek munkahelyét. (Pénzügyminisztérium)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.
2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.
2025-04-01 12:05:00
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS