Eltűntek a külföldi befektetők az ingatlanpiacról

2021. 03. 24., 13:00

2020 márciusa környékén a koronavírus-járvány kirobbanásával egy időben eltűntek a magánjellegű ingatlanpiaci befektetők Magyarországon, ami nagyban hozzájárult a kereslet csökkenéséhez is. Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa arról beszélt, a pandémiát megelőzően a világ minden tájáról voltak érdeklődők, főként Budapesten, mostanra viszont csak azok a külföldiek vásárolnak itt, akiknek itt élnek a családjukkal.

A koronavírus megjelenése előtt Magyarországon, és kifejezetten a fővárosban érzékelhető számban voltak jelen a francia, spanyol, olasz, angol magánszemélyek, akik ingatlanba fektettek be, de lehetne mellettük említeni akár az oroszokat és a kínaiakat is. A külföldiek jellemzően lakóingatlanokat kerestek a magyar piacon.

Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa arról beszélt, a járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések, és kifejezetten a határzár, azt eredményezte, hogy a külföldiek egyik napról a másikra már nem akartak, vagy nem tudtak Budapesten ingatlant venni.

„Amikor a koronavírus jött, az egyfajta kiütés volt, egyszerre érte több pofon az ingatlanpiacot. A kereslet tavaly március környékén 80 százalékos visszaesést mutatott, majd egy szép lassú felívelés volt érzékelhető, de ez inkább a magyar vásárlóknak volt köszönhető, mintsem a külföldieknek. Utóbbiak a mai napig csak elenyésző számban vesznek befektetési céllal ingatlant hazánkban” – számolt be az elmúlt egy év tapasztalatairól a szakértő.

Gadanecz Zoltán hozzátette, új vevőkről már egyáltalán nem lehet beszélni, a régi tulajdonosok közül pedig sokan pénzzé tették a krízisben az ingatlanjaikat. 

A szakember emlékeztetett, 2006-2007 táján az is elterjedt volt, hogy alaprajzról, látatlanul, esetenként az országot meg sem látogatva vásároltak külföldiek lakásokat Budapesten. Ezt a lehetőséget főként a britek aknázták ki. Akkor kiforrott módszerek voltak erre, de a vakon vásárlásra ma már nincs igény és ezt a koronavírus sem tudta visszahozni.

„Másfél évtizeddel ezelőtt a befektetők többsége nem realizált igazán nagy nyereséget az ingatlanján, 5-8 éves távlaton belül értékesítették is a tulajdonukat. Mivel jött a pénzügyi válság, már nem volt jó üzlet, és erre a mai napig emlékeznek, visszafogottabb a befektetési kedv a külföldiek esetében” – magyarázta a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa.

Hozzáfűzte azt is, 2021-ben azok a külföldiek vesznek inkább lakást nálunk, akiknek Magyarországon él a családjuk vagy rokonuk telepedett le itt és képben vannak a helyi viszonyokkal.

(Az Üzletem.hu Gadanecz Zoltánnal korábban közölt interjúját IDE KATTINTVA olvashatja.)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-28 15:20:00
A NAV-Mobilt azoknak is érdemes letölteni, akiknek gondot okoz a gépjárműadó egyösszegű befizetése. Az EU legegyszerűbb részletfizetési kedvezménye a NAV mobilapplikációjában érhető el: egy koppintással igényelhető az akár 5 havi pótlékmentes részlet. Annak ellenére, hogy a gépjárműadó fizetési határideje április 15-e, már 14 ezer részletfizetési kérelem érkezett a NAV-hoz az applikáción keresztül.
2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS