Duna House: Terézváros lett az „Airbnb fővárosa” Budapesten

2024. 02. 21., 12:10

A 2022-es kiemelt befektetői jelenlétet követően lassabb fokozatba kapcsolt az ingatlanpiac tavaly, amikor is a nem saját célra vásárlók aránya a korábbi 45 százalékról 36 százalékra esett. Az idei év eleje újabb fordulatot hozott, emelkedett a magyar mellett a külföldi befektetői érdeklődés, a hazaiak átlagosan 57,7 millió forintot szánnak ingatlanra, míg a más nemzetekből érkezők a dupláját költenék budapesti, belvárosi lakásra – írja a Duna House.

2022 a befektetők éve volt a hazai ingatlanpiacon, kiemelten a fővárosban, ahol a Duna House Barométer adatai alapján átlagosan 45 százalékos mértékben voltak jelen a nem saját célra vásárló ügyfelek a tranzakciók vevői oldalán. Ezt követően a 2023-as év mind az otthonteremtési céllal szerződők, mind a befektetők körében enyhe aktivitással telt, az éves átlag a fővárosban 36 százalékra mérséklődött. Az új év azonban meghozta a fordulatot, a csökkenő kamatpálya és a megújuló állami támogatások fellendítették a vásárlási kedvet a saját lakásra vágyók körében, az inflációkövető állampapír megszüntetése pedig a magyar befektetőket is ismét az ingatlanpiac felé terelte.

„Az ingatlanközvetítő adatai alapján 2024 első hónapjában a fővárosban ingatlant szerzők 36 százaléka befektetési céllal szerződött, ők átlagosan 57,7 millió forintot fordítottak, 70 négyzetméter alapterületű lakásokra” – ismertette a rendelkezésére álló adatokat Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.

A befektetők számára kiemelt lokációnak számít a főváros belvárosa, azon belül is a VI. kerület, hiszen ez a belvárosi terület a legrugalmasabb a rövid távú lakáskiadás engedélyezése tekintetében, központi elhelyezkedése miatt pedig kifejezetten keresett a turisták körében. A turistaforgalom a pandémiát követően az elmúlt évek során új erőre kapott, a magyar főváros renoméja folyamatosan emelkedik, amit az idei évben bizonyára fokoz majd, hogy a közelmúltban zárult European Best Destinations szavazáson Budapest ezúttal ötödik helyezettként bekerült a legkeresettebb TOP5 európai város közé.

A főváros látogatottságát erősítheti továbbá, hogy Berlin után Budapest lett a második legjobb buliközpont a The Travel turisztikai magazin szerint, a Time Out magazin felmérésének eredménye alapján pedig világszerte a 26. legjobb városként került a listára. Aki tehát rövid távú lakáskiadásban gondolkodik, áprilistól októberig kalkulálhat kiemelt szezonnal, valamint decemberben az ünnepek ideje alatt érkező turisták is számottevő forgalmat jelenthetnek a lakástulajdonosok számára.

A VI. kerületben befektetési céllal kereső érdeklődők leginkább a 60-100 négyzetméteres alapterülettel rendelkező lakásokat preferálják, hiszen a rövid távú lakáskiadás esetében annál magasabb a hozam, minél több ember elszállásolására alkalmas az ingatlan. Ugyanakkor a kerület tekintetében általánosan elmondható, hogy érdemes akkora ingatlanba fektetni, amekkorát enged a vásárló pénztárcája, hiszen egy kisebb lakás ugyanúgy alkalmas lehet, akár hosszú, akár rövid távú kiadásban gondolkodik a befektető.

„A VI. kerület „engedékenységét” akkor is meg kell fizetni, ha valaki nem Airbnb céllal vásárol ingatlant, ezen felül pedig a kerület iránti kereslet is kihat az árakra, ráadásul nem csak a VI., de a környező kerületek ingatlanárait is felverheti. Tehát a VI. kerületi ingatlanvásárlás esetén a bérleti díjakon felül a várható értéknövekedés is garantálja a hozamot” – emelte ki a szakértő.

A VI. kerületen kívül keresettek még a VII. kerület Airbnb-t engedélyező épületeiben található lakások is, azonban összességében bármely ingatlan ideális lehet, amely belvárosi lokációval bír, hiszen a területen jelentős értéknövekedéssel kalkulálhatnak a befektetők. Ezeken a területeken jó bérbeadási lehetőségek vannak, ahol a pandémia időszakát követően a folyamatos kereslet miatt a tulajdonosok diktálják a tempót a feltételek és a bérleti díjak tekintetében.

„Szakértőink szerint lassan elérkezik abba stádiumba a fővárosi bérleti piac, amikor kiegyenlítődhet a megnövekedett kereslet és a rendelkezésre álló kínálat, ez azonban csak akkor következhet be, ha újabb hosszú vagy rövid távú bérbeadásra szánt ingatlanok kerülnek a piacra” – magyarázta Benedikt Károly.

A hazai befektetők aktivitása mellett az idei év első másfél hónapjának tapasztalata alapján fokozódott a külföldi ingatlanbefektetők jelenléte is, ők javában 100 millió forint feletti összeget szánnának budapesti, belvárosi ingatlan vásárlására. A külföldi vevők visszatérése is jelentős hatással lehet a belvárosi ingatlanok árszintjére, a belvárosi ingatlanok áremelkedése pedig fokozatosan kihat majd a többi központi kerület mellett a külső kerületek ingatlanáraira is.

„Nem csak a belvárosi téglaépítésűek, de például a XIII. kerületi panellakások tekintetében is lehet hosszú távon értéknövekedéssel számolni, hiszen a kerületben elérhető újépítésű lakások magas árait nem minden vásárló tudja finanszírozni, azonban a lokációhoz ragaszkodó, kisebb büdzsével rendelkező vásárlók által generált kereslet várhatóan felhajtja majd a használt ingatlanok négyzetméterárait is” – mondta a szakértő.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS