Coface: Mi jöhet az idei recesszió után?

2020. 06. 16., 14:15

A koronavírus-járvány miatt idén 4,4 százalékos világgazdasági visszaesés várható, jövőre viszont 5,1 százalékos növekedésre lehet számítani, ehhez viszont az kell, hogy ne kerüljön sor második járvány hullámra - derül ki a Coface nemzetközi hitelbiztosító legfrissebb elemzéséből. A járvány negatív hatásai miatt a hitelkockázatok világszerte fokozódnak, emiatt a tavalyinál sokkal több cég válhat fizetésképtelenné: az Egyesült Államokban például 43 százalékos, Németországban 12 százalékos növekedés várható ezen a téren.

A világ számos országában májusban már enyhítették az év első hónapjaiban elrendelt korlátozásokat, ennek köszönhetően pedig fokozatosan újraindulnak a gazdaságok; a koronavírus-járvány ugyanakkor sokkolta a világgazdaságot és a javuló teljesítmény nem fogja ellensúlyozni a negatív hatásokat – derül ki a Coface hitelbiztosító legfrissebb elemzéséből.

A Coface-prognózis szerint az idén 4,4 százalékkal eshet vissza a globális GDP, vagyis a legutóbbi - 2008-ban kitört - világválságból adódónál komolyabb recesszióra lehet számítani. Amennyiben a járványnak nem lesz második hulláma, akkor 2021-ben már 5,1 százalékos GDP-növekedés jöhet a világgazdaságban. A jövő évre várható növekedés ellenére több ország, köztük például az Egyesült Államok, az eurózóna, Japán és az Egyesült Királyság gazdasága a mostani kilátások szerint 2021-ben még nem hozza be az idei hátrányt, a 2019-es GDP-nél 2-5 százalékponttal alacsonyabb eredményt érhet el.

Kedvezőtlen tényezők

A Coface szakértői szerint több oka van annak, hogy a gazdaságok nem tudnak gyorsan talpra állni. Például a járvány miatti folyamatos bizonytalanság miatt a háztartások óvatosak lesznek és növelni fogják a megtakarításaikat és visszafogják a beszerzéseiket, fogyasztásukat. Emellett sok piaci szereplő felszámolhatja a befektetéseit, vállalkozásait, ráadásul több szektorban, például a szolgáltatásoknál gyakorlatilag visszafordíthatatlan károk akadályozzák az ütemes fellendülést a járvány után.

A járvány negatív hatásait tompító jegybanki és állami lépések ellenére várhatóan minden fejlett gazdaságban növekedni fog a fizetésképtelenné váló/csődöt jelentő vállalatok száma. A Coface előrejelzése szerint: az Egyesült Államokban 43 százalékkal, az Egyesült Királyságban 37 százalékkal, Japánban 24 százalékkal, Franciaországban 21 százalékkal, Németországban 12 százalékkal több cég válhat fizetésképtelenné, mint 2019-ben. Drámai forgalomcsökkenés várható a turizmusban, és szintén kedvezőtlenül érinti a globális gazdaságot, hogy jóval kevesebb jövedelmet utalnak haza a külföldön dolgozó alkalmazottak az anyaországba. Tovább rontja a helyzetet az is, hogy az alapanyagok és nyersanyagok ára drasztikusan csökkent a járvány hatására, így a kitermelésük sokkal kevésbé lesz jövedelmező, mint korábban.

Sérülékeny ágazatok

A járvány miatt kialakult kedvezőtlen gazdasági helyzetből adódóan sok országban jelentősen fokozódtak a rövid távú, azaz 6-12 hónapos hitelkockázatok, ezért a Coface 71 országot a korábbinál alacsonyabb szintre sorolt a saját osztályozási rendszerében. Ez a hitelbiztosító által rendszeresen vizsgált országok 40 százalékát érintette. A lépés eredményeként a régiós államok közül Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia országkockázata azonos, A4-es szinten van a Coface-nál.

A hitelbiztosító átfogó elemzésében a világ teljes GDP-jének 88 százalékát előállító 28 ország különböző ágazatainak 40 százalékát ugyancsak lejjebb sorolta. Ezt azzal indokolták a szakértők, hogy a szállítmányozás mellett a járvány tovább rontja több olyan ágazat helyzetét, amelyek fizetőképesség szempontjából már 2019-ben is sérülékeny szektornak számítottak. Ilyen például az autóipar, a fémipar, a kiskereskedelem vagy éppen a textil- és ruhaipar. Vannak persze a válságnak ellenálló szektorok is, a Coface elemzői szerint többek között a gyógyszeripar és a mezőgazdaság is ilyen ágazat.

A Coface az országok minősítésénél nyolc kategóriát különböztet meg: az A1-es osztályzat a legjobb, ez a kategória „nagyon alacsony” kockázatot jelent. Majd következnek a gyengébb osztályzatok, az A2-es, A3-as, A4-es. Ezt követi negatív irányban a B, a C és a D kategória, utóbbi jelenti a leggyengébb eredményt egy-egy ország esetében. A Coface minősítési rendszerénél fontos tudni, hogy a nagy hitelminősítő cégekhez képest (Standard&Poor’s, Moody’s, Fitch Ratings) a Coface tágabb kategóriákat használ.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.