Belföldi ipari termelő árak: mínusz 3,6 százalék 2023 decemberében, plusz 25,4 százalék az év egészében

2024. 01. 31., 09:10

2023 decemberében az ipari termelői árak átlagosan 7,2 százalékkal alacsonyabbak voltak az egy évvel korábbihoz képest; a belföldi értékesítés árai 3,6, az exportértékesítéséi 8,9 százalékkal csökkentek – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Az előző hónaphoz viszonyítva a belföldi értékesítési árak 0,6, az exportértékesítési árak 0,8 százalékkal mérséklődtek, így az ipari termelői árak összességében is csökkentek, 0,7 százalékkal. 2023-ban a belföldi értékesítési árak 25,4 százalékkal emelkedtek, az exportértékesítési árak 0,7 százalékkal csökkentek, így az ipari termelői árak együttesen 7,8 százalékkal magasabbak voltak, mint 2022-ben.

2023 decemberében a belföldi értékesítés árai átlagosan 3,6 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban, ezen belül a 65 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 3,1, a 30 százalékos súlyú energiaiparban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 5,6 százalékos volt a csökkenés. Az élelmiszeripar értékesítési árai 3,6 százalékkal mérséklődtek.

Az ágazatok rendeltetés szerinti csoportjai közül belföldön az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban együttesen 6,2 százalékkal alacsonyabbak voltak, a beruházási javakat gyártókban 4,4, a fogyasztási cikkeket gyártókban 1,0 százalékkal nőttek az árak.

Az ipari exportértékesítési árak 8,9 százalékkal csökkentek, ezen belül a 90 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 3,2, a 9,8 százalékos súlyú energiaiparban 50,6 százalékkal voltak alacsonyabbak az árak.

2023-ban az előző évhez képest az ipari termelői árak összességében 7,8 százalékkal voltak magasabbak. A belföldi értékesítési árak átlagosan 25,4 százalékkal emelkedtek, ezen belül a feldolgozóipari árak 9,2, míg az energiaipari árak 62,7 százalékkal nőttek.

Az ipar belföldi értékesítési árai az ágazatok rendeltetés szerinti csoportjai közül az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban 31,7, a beruházási javakat gyártókban 7,5, a fogyasztási cikkeket gyártókban 17,4 százalékkal emelkedtek.

Az ipari exportértékesítési árak 0,7 százalékkal csökkentek, ezen belül a feldolgozóipar árai 3,8 százalékkal magasabbak, a kis súlyt képviselő energiaiparéi átlagosan 33,2 százalékkal alacsonyabbak voltak. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.
2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.
2025-04-01 12:05:00
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS