BDO: Az adófizetők finanszírozzák majd a Moszkva elleni szankciókat

2022. 04. 11., 15:31

A szembenálló felek szankciói messze nemcsak a közvetlen résztvevőket sújtják, a látványosan növekvő állami kiadások pedig számos ország államháztartási hiányát emelik a korábbi többszörösére. Végül mindkét költséget az adófizetők állják majd, ami leginkább megszorításokban és adóemelésekben jelentkezik a következő néhány évben.

A technológia fejlődésével és a globalizált gazdasággal mára a társadalmak és a háborúk is nagyon megváltoztak. A felek már nemcsak az ellenséges erők katonáit és technikáját, esetleg lakosságát pusztítják. Ezzel párhuzamosan zajlik az intenzív kiberhadviselés, a kétoldalú, gátlástalan propagandahadjárat, valamint felpörög a gazdasági hadviselés is, amelynek a harcterektől távol is súlyos következményei vannak. Ez utóbbi meghatározó eszközei a szankciók, jelen esetben elsősorban Oroszország ellen ‒ mutatott rá elemzésében dr. Vásárhelyi Árpád, a BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda partnere.

Az orosz-ukrán konfliktusban többféle – különböző hatalmak által alkalmazott ‒ korlátozással találkozunk, köztük az Európai Unió szankcióival, melyek Oroszországgal és Fehéroroszországgal szemben kerültek bevezetésre. Legalább ugyanolyan mértékűek és ugyanakkora hatásúak az Amerikai Egyesült Államok korlátozásai, de nem elhanyagolhatók az Egyesült Királyság saját intézkedései sem. 2022 márciusának második felében válaszként megjelentek Oroszország gazdasági szankciói is, melyeket az orosz kormányzat a „nem baráti” országokkal szemben bevezetett intézkedéseknek hív.

„Ezek a gazdasági lépések ugyanakkor nemcsak Oroszország, hanem a globális gazdaság szinte minden szereplőjének tevékenységét negatívan befolyásolják ‒ különböző mértékben. A szankcióknak közvetlen és közvetett hatásai vannak az egyes országok gazdasági folyamataira egy olyan időszakban, amikor a nemzetgazdaságok még a pandémiás veszélyhelyzet által okozott nehézségeken sincsenek egészen túl” ‒ mutatott rá a szakember.

Az egyes államok államháztartási deficitje az elmúlt években már a pandémia miatt jelentős mértékben nőtt, és ilyen eladósodottság mellett és körülmények között tört ki a háború Oroszország és Ukrajna között, amelynek gazdasági kihatásai további állami költségvetési forrásokat igényelnek, nemcsak közvetett, hanem közvetlen, akár azonnali formában is.

Azt is láthatjuk, hogy bizonyos termékek exportja korlátozásra került vagy ellehetetlenült. Ukrajna jelentős agrár-, fémtermék- és nyersanyagexportőr, melyek hiánya a globális piacon jelentős áremelkedéshez vezetett. Ugyanez igaz Oroszország esetében az energiahordozók árára is, legyen szó gázról, elektromos áramról vagy a kőolajszármazékokról.

Jó eséllyel azzal kell számolnunk, hogy az államháztartási deficitek továbbra is nőni fognak, így az egyes országoknak mind nagyobb szükségük lesz további adóbevételekre a következő hónapokban és években, mely az emelkedő infláció mellett szintén a lakosságot fogja terhelni ‒ közvetlenül, vagy áttételesen. Ez a vártnál sokkal több országot érinthet, de Európa és Észak-Amerika államai biztosan közöttük lesznek.

„Nem feledkezhetünk meg az inflációs hatás miatt emelkedő banki kamatokról sem, amelyek sokaknak növekvő anyagi terheket és újabb költségeket jelentenek majd, miközben a bérek növekedése sok okból nem tudja majd követni az árakét” – mondta a szakértő.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.
2024. 08. 16., 22:15
epizód: 2024 / 16   |   hossz: 22:09
Az Edinburgh-i Egyetem magyar docense nem csak azt mesélte el, hogyan vezetett az útja egy hazai egyetemről a tengerentúli Caltech-re, majd Skóciába, hanem azt is, hogy jelenlegi kutatási területe ígéretes jövőképet fest a szív- és érrendszeri betegek hatékonyabb gyógyítása számára. A kémiai és biomérnök tudós egy pakisztáni kollégájával együtt fejlesztett 3D nyomtatással készülő véreret, aminek még az alapanyagát is ők állítják elő, olcsó nyersanyagokból. A forradalmi megoldás véglegesítéséhez nemzetközi együttműködésre is nyitott tudósok szerint a találmányuk egy napon humán betegekbe is beültethető lesz, jelentősen csökkentve a fertőzések veszélyét és gyorsítva a felépülést.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS