Az MNB üveggömbjében már látszik a 3 százalékos infláció

Az idei év első öt hónapjában a vállalatok a magas energia- és nyersanyagárak miatt a korábbi évek átlagánál számottevően nagyobb mértékben árazták át termékeiket és szolgáltatásaikat, ami a hazai infláció emelkedéséhez vezetett. A külső költségtényezők hazai inflációban való megjelenését ugyanakkor az üzemanyagok és az alapélelmiszerek árát érintő árstop, valamint a háztartási energiaárak befagyasztása mérsékelte – olvashatjuk a júniusi inflációs jelentésben.

Az energia-, a nyersanyag- és az élelmiszerárak emelkedése költségoldalról tovább emeli a hazai inflációt, ugyanis a termelői árakban tapasztalt áremelkedés begyűrűzése a fogyasztói árakba még zajlik. Emellett rövid távon jelentősen befolyásolja a fogyasztóiárindexet az árkorlátozó intézkedések kivezetésének időzítése és módja, valamint az újonnan bejelentett adóintézkedések fogyasztói árakban való megjelenése. Az infláció az őszi hónapokban tetőzhet, majd ezt követően lassan mérséklődik az árdinamika. Az infláció az MNB szerint így 11,0–12,6 százalék között alakulhat 2022-ben.

Középtávon a nyersanyagárak tartósan magasan maradhatnak, éves dinamikájuk ugyanakkor előretekintve jelentősen mérséklődhet, így a jövő évtől bázishatás támogatja az inflációs dinamika mérséklődését. Az árstabilitás elérésében meghatározó szerepe lesz az inflációs várakozások inflációs céllal összhangban lévő horgonyzásának. A jegybank várakozásai szerint a háborús feszültségek elsőkörös hatásainak lecsengése, a külső inflációs hatások mérséklődése, a júniusban bejelentett adóintézkedések inflációs hatásának kifutása és a proaktív jegybanki lépések következtében az infláció várhatóan 2023 végén tér vissza a jegybanki toleranciasávba, majd 2024 első félévében éri el a 3 százalékos jegybanki célt. A fogyasztóiár-index 2023-ban 6,8–9,2 százalékon, 2024-től pedig az inflációs céllal összhangban alakul – prognosztizálják a jegybank elemzői.