Az MNB is értékelte a júliusi inflációs adatokat

2022. 08. 09., 15:23

2022 júliusában az éves összevetésben számított infláció 13,7 százalék volt, a maginfláció 16,7 százalékon alakult. Az infláció 2,0 százalékponttal emelkedett az előző hónaphoz képest, amit főként az élelmiszerek, az iparcikkek és az alkohol-, dohánytermékek árindexének emelkedése magyaráz – írja Rippel Géza, az MNB szakértője.

Az iparcikkek árai 2,4 százalékkal emelkedtek az előző hónaphoz képest – szemben a historikusan jellemző 0 százalék körüli július havi árváltozással –, így az iparcikkek éves inflációja 14,5 százalékra emelkedett. A termékkörön belül a tartós és a nem tartós iparcikkek árindexe egyaránt nőtt. A tartós iparcikkek áremelkedése döntően az új személygépkocsik árnövekedéséhez kapcsolódott. Az alkoholmentes italok árindexének növekedésében a népegészségügyi termékadó emelése is megjelent. Az iparcikkek esetében tapasztalt áremelkedés a nemzetközi folyamatokkal összhangban alakult.

A piaci szolgáltatások árai az előző hónaphoz képest 1,4 százalékkal nőttek. Az elmúlt évekre jellemző júliusi átárazásnál magasabb áremelkedés történt, ami a szolgáltatások széles körében jellemző volt. Az élelmiszerekhez kapcsolódó szolgáltatások (éttermi és étkezési szolgáltatások, büféáruk) inflációja tovább gyorsult, ugyanakkor a szolgáltatások széles körét jellemezte árnövekedés. A piaci szolgáltatások éves árindexe 10,0 százalék volt.

Az élelmiszerek inflációja 29,3 százalékra emelkedett, a termékkörön belül a feldolgozott és feldolgozatlan élelmiszerek árindexe egyaránt számottevően nőtt. Júniushoz képest az élelmiszerek árai 4,4 százalékkal nőttek, míg az elmúlt években az árak mérséklődése jellemezte a termékcsoportot. Az árak emelkedéséhez hozzájárult, hogy a júliusi adatokban részben már megjelent a népegészségügyi termékadó árnövelő hatása is, ami a feldolgozott élelmiszerek áralakulását érintette. A feldolgozott és a feldolgozatlan élelmiszerek esetében az áremelkedés egyaránt széles körben jellemző volt.

Az alkohol, dohány termékkör ára júniushoz képest 3,7 százalékkal nőtt, melynek hátterében a júliusi jövedékiadó-emelés áll. Az alkoholok esetében a jövedéki adó emelése ellensúlyozta annak hatását, hogy a termékcsoport kikerült a népegészségügyi termékadó köteles termékek köréből.

A szabályozott termékek árai júniushoz képest 0,4 százalékkal emelkedtek, amit elsősorban postai szolgáltatások, illetve a sport- és múzeumi belépők áremelkedése magyaráz. A lakosság inflációs várakozását mérő mutatókat a szokásosnál nagyobb változékonyság jellemzi. A mutatók júliusban az előző hónaphoz képest emelkedtek.

MNB

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS