Átlagosan 9 százalékkal nőttek a fizikai órabérek tavaly

2022. 01. 25., 09:48

2021. negyedik negyedévében 1441 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez 9 százalékos növekedést jelent a 2020 hasonló időszakában tapasztalt 1322 forinthoz képest. A felsőbb kategóriákban jóval mérsékeltebb ütemben változtak a bérek: a Moore Hungary több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2020 negyedik negyedévéhez képest 4,2 százalékos bérnövekedést tapasztalt.

A régiók szerinti statisztikák azt mutatják, hogy 2021 végére 1300 forint alatti átlagos fizikai órabér már az ország egyetlen pontjára sem jellemző. Az egyes országrészek közötti különbségek valamelyest csökkentek tavaly: a régiók többségében 1300 és 1450 forint között alakul az átlagos órabérszint, a Közép-dunántúli régióban 1500 forint körül alakult ez a mutató. Budapest és Közép-Magyarország továbbra is kiemelkedik az országos átlagból 1900 forint körüli értékével.

„A harmadik negyedévben tapasztalt 1429 forintos országos átlagórabérhez képest az év utolsó három hónapjában kevesebb mint egy százalékkal nőtt a fizikai bérek szintje – mutat rá Hamrák Viktor, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatója. – Már most látható azonban, hogy az idei év elején újabb lendületet vesz az órabérek emelkedése. A minimálbér közel 20 százalékos emelkedése a magasabb bérszintet kínáló vállalatok számára is emelési kényszert jelent a versenyképes bérajánlatok fenntartása érdekében. Emellett az infláció jelenlegi, 7 százalékot meghaladó mértéke is komoly bérfelhajtó tényező. A versenytársak javadalmazási stratégiáját figyelve a cégektől év közben további emelésekre is számíthatunk, emiatt 2022 egészében kétszámjegyű bérnövekedés prognosztizálható a fizikai munkát végzők körében.”

A Moore Hungary ezzel egy időben több mint 60 nemzetközi cég hazai leányvállalatánál dolgozó közel 500 középvezetőnek a béradatait vizsgálta meg. A 700 ezer és 1 millió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében az éves béremelkedés mértéke az előző évi 2,9 százalékról tavaly 4,2 százalékra emelkedett.

„Az adatok azt mutatják, hogy a középvezetők körében mért átlagbér-növekedés tavaly nem érte el az infláció mértékét sem – mutat rá Hajnal Péter, a Moore Hungary ügyvezető partnere. – Bár a fluktuáció mértéke ennek ellenére is igen alacsony maradt ebben a szegmensben az elmúlt év folyamán, a cégek 2022-ben jó eséllyel itt is nagyobb, legalább 6-8 százalékos mértékben lesznek kénytelenek emelni, ha vezető munkavállalóikat hosszabb távon is meg szeretnék tartani.”

Az országos szinten már több mint 60 ezer főt foglalkoztató szolgáltatóközpontok (SSC) esetében már most is látszik a növekvő bérverseny hatása: e cégek körében a középvezetői bérsávban az átlagot jóval meghaladó, 8,1 százalékos béremelést hajtottak végre az elmúlt év során. A pandémia erre a szektorra a tapasztalatok szerint pozitív hatást gyakorolt, mivel a feladatok korábbinál szélesebb körű kiszervezésére mind a költségek csökkentésének igénye, mind a távmunka területén szerzett pozitív tapasztalatok ösztönzően hatottak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 07., 11:25
A kötelező nyugtaadat-szolgáltatás első hónapjában már több mint 12,3 millió nyugta adata érkezett be a NAV-hoz; a szeptemberben beküldött bizonylatok összértéke meghaladta a 32,6 milliárd forintot – tájékoztatott az adóhivatal. A NAV ingyenes ePénztárgép alkalmazásával már csaknem 700 ezer elektronikus nyugtát állítottak ki.
2026. 10. 06., 21:55
„A változások elsősorban a fogyasztóknak értékesítő kereskedőket, webáruházakat és online piactereket érintik. A gyártóknak és importőröknek is érdemes azonban áttekinteniük, hogy a kereskedőknek átadott – a termékek tartósságára, javíthatóságára, várható élettartamára, szoftverfrissítéseire és tartóssági jótállására vonatkozó – információk pontosak és megfelelően alátámasztottak-e.”
2026. 10. 06., 16:25
Szeptember 27-től új fogyasztóvédelmi előírások léptek életbe Magyarországon az Európai Unió EmpCo irányelve nyomán. A szabályozás 12 új tétellel bővíti az automatikusan jogsértőnek tekintett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feketelistáját, és konkrétabb kommunikációs sztenderdeket vár el a zöld állítások kapcsán.
2026-10-07 14:25:00
Széles körben ismert az online vásárlások esetén a fogyasztót megillető 14 napos elállási jog. Az elálláshoz való jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében 2026. júniustól kötelező online elállási funkciót biztosítani a távollévők közötti fogyasztói szerződések esetén. Az elállási joggal, illetve az online elállási funkcióval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2026-10-06 21:15:08
Khurshid Samiev, a szamarkandi régió kormányzóhelyettesének vezetésével üzleti delegáció tárgyal Budapesten 2026. október 15-16. között. Üzbég vállalatok képviselőinek részvételével üzleti fórumot rendeznek október 15-én Budapesten.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS