A statisztikainál jóval magasabb inflációt érzékelnek a magyarok

A statisztikainál jóval magasabb inflációt érzékelnek a magyarok
2022. 08. 17., 12:17

A statisztikailag kimutatott inflációnál nagyobb áremelkedést érzékelt a 30-59 évesek többsége. 43 százalékuk szerint például 15 százalékkal vagy annál is nagyobb volt az áremelkedés idén áprilisban, amikor a tényadat 9,5 százalékos drágulást mutatott – derül ki a K&H biztos jövő reprezentatív felméréséből. A becsült infláció a valamennyi megkérdezett válasza alapján már akkor közel 12 százalékos volt, a kilátások pedig további áremelkedést vetítenek előre.

Egyre nagyobb tempóra kapcsol a hivatalos statisztikákban is az infláció, közben az emberek ezt meghaladó áremelkedésről számoltak be a K&H második negyedévben készült reprezentatív felmérése szerint. A kutatás a 30-59 évesek táborában azt vizsgálta, hogy idén áprilisban – amikor a tényadat 9,5 százalékos éves drágulásról szólt –, a megkérdezettek mekkora áremelkedést érzékeltek.

15 plusz

Az eredmények alapján 43 százalék azt mondta, hogy 15 százalékos vagy azt meghaladó inflációval szembesült, további 19 százalék pedig 11-14 százalékos áremelkedésről számolt be. A válaszadók harmada - 34 százaléka - egy számjegyű inflációt észlelt, 4 százalékuk nem tudott pontos választ adni.

Fontos, hogy a kutatásban nem pontos értékek, hanem kategóriák szerepeltek, amelyek közül a legtöbben a 15 százalékos vagy azt meghaladó inflációt tartották igaznak. Minden megkérdezettre vetítve a becsült infláció 11,9 százalékot tett ki, ami jóval meghaladja az áprilisi 9,5 százalékos tényadatot.

Arra is választ adott a felmérés, hogy mely termékeknél, szolgáltatásoknál érzékelték az áremelkedést leginkább a válaszadók.

  • Az élelmiszerek jelentős áremelkedéséről beszélt a túlnyomó többség, a válaszadók 87 százaléka, 8,2 százalékuk kismértékű drágulást érzékelt.
  • A második helyen a szórakozóhelyek, éttermek következtek: 67,8 százalék szerint számottevő áremelkedés ment végbe ezekben az egységekben, 19,4 százalék szerint pedig visszafogott növekedés jellemezte ők.
  • A szolgáltatások árának komolyabb emelkedéséről számolt be a kutatásban résztvevők 54 százaléka, 35,9 százalékuk pedig szerényebb drágulást érzékelt.
  • A közlekedési kiadások nagymértékű emelkedését tapasztalta majdnem minden második válaszadó (49,5 százalék), kismértékű többletet említett 33,2 százalékuk.
  • A műszaki cikkek áremelkedését 48 százalék mondta kiemelkedőnek, 37,5 százalékuk pedig mérsékeltebbnek.
  • A ruházati cikkek esetében jelentős áremelkedést a résztvevők 47 százaléka tapasztalt.
  • A lakhatási költségeket 44 százalék érezte jelentősen magasabbnak, mint egy éve. A kutatás a gyerekkel kapcsolatos kiadásokra is rákérdezett: a végeredményekből az látszik, hogy a gyereket nevelő háztartások többsége, 65 százaléka mondta azt, hogy felkúsztak az árak.

Kedvezőtlen kilátások

A felmérés még áprilisban készült, azóta pedig tovább gyorsult az infláció. A negyedik havi 9,5 százalék után májusban 10,7 százalékos, júniusban pedig 11,7 százalékos volt az éves árindex.

Az infláció további emelkedéséhez hozzájárul az év második felében, hogy változnak a rezsiszabályok, így a lakosság számára az átlag felett fogyasztóknál az áram és gázdíj emelkedni fog.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 09. 19., 10:49
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szervezésében 2022. szeptember elején Budapesten tanácskozott a genfi székhelyű Munkaadók Nemzetközi Szövetségének Európai és Közép-Ázsia csoportja. A konferencián, amelyre 35 országból érkeztek küldöttek, a VOSZ-t dr. Kovács Patrik és Barabás Tamás társelnökök, valamint Varga Julianna nemzetközi és oktatási igazgató képviselte, aki egyben az esemény egyik szervezője is volt. A rendezvényről őt kérdeztük.
2022-09-27 12:17:00
Tíz nappal a határidő előtt 115 ezren választották az új katát a korábbi 400 ezerből, és 125 ezer új átalányadózó jelent meg, azaz „összesen a katások fele már rendezte a saját sorsát” – tájékoztatott Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára.
2022-09-27 11:17:00
Amikor szerződéskötésről beszélünk, akkor általában mindenki írásba foglalt szerződésre gondol. Hogyan lehet szerződést kötni? Mikor kötelező az írásba foglalt szerződés? Miért jó, ha írásban van a megállapodás? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
2022-09-27 09:17:16
A hazai biztosítási piac díjbevétele 2022 első felében elérte a 785 milliárd forintot, ami közel 15 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét. A pozitív képet árnyalja, hogy jelentősen megugrott a kárkifizetések mértéke.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS