A statisztikainál jóval magasabb inflációt érzékelnek a magyarok

A statisztikainál jóval magasabb inflációt érzékelnek a magyarok
2022. 08. 17., 12:17

A statisztikailag kimutatott inflációnál nagyobb áremelkedést érzékelt a 30-59 évesek többsége. 43 százalékuk szerint például 15 százalékkal vagy annál is nagyobb volt az áremelkedés idén áprilisban, amikor a tényadat 9,5 százalékos drágulást mutatott – derül ki a K&H biztos jövő reprezentatív felméréséből. A becsült infláció a valamennyi megkérdezett válasza alapján már akkor közel 12 százalékos volt, a kilátások pedig további áremelkedést vetítenek előre.

Egyre nagyobb tempóra kapcsol a hivatalos statisztikákban is az infláció, közben az emberek ezt meghaladó áremelkedésről számoltak be a K&H második negyedévben készült reprezentatív felmérése szerint. A kutatás a 30-59 évesek táborában azt vizsgálta, hogy idén áprilisban – amikor a tényadat 9,5 százalékos éves drágulásról szólt –, a megkérdezettek mekkora áremelkedést érzékeltek.

15 plusz

Az eredmények alapján 43 százalék azt mondta, hogy 15 százalékos vagy azt meghaladó inflációval szembesült, további 19 százalék pedig 11-14 százalékos áremelkedésről számolt be. A válaszadók harmada - 34 százaléka - egy számjegyű inflációt észlelt, 4 százalékuk nem tudott pontos választ adni.

Fontos, hogy a kutatásban nem pontos értékek, hanem kategóriák szerepeltek, amelyek közül a legtöbben a 15 százalékos vagy azt meghaladó inflációt tartották igaznak. Minden megkérdezettre vetítve a becsült infláció 11,9 százalékot tett ki, ami jóval meghaladja az áprilisi 9,5 százalékos tényadatot.

Arra is választ adott a felmérés, hogy mely termékeknél, szolgáltatásoknál érzékelték az áremelkedést leginkább a válaszadók.

  • Az élelmiszerek jelentős áremelkedéséről beszélt a túlnyomó többség, a válaszadók 87 százaléka, 8,2 százalékuk kismértékű drágulást érzékelt.
  • A második helyen a szórakozóhelyek, éttermek következtek: 67,8 százalék szerint számottevő áremelkedés ment végbe ezekben az egységekben, 19,4 százalék szerint pedig visszafogott növekedés jellemezte ők.
  • A szolgáltatások árának komolyabb emelkedéséről számolt be a kutatásban résztvevők 54 százaléka, 35,9 százalékuk pedig szerényebb drágulást érzékelt.
  • A közlekedési kiadások nagymértékű emelkedését tapasztalta majdnem minden második válaszadó (49,5 százalék), kismértékű többletet említett 33,2 százalékuk.
  • A műszaki cikkek áremelkedését 48 százalék mondta kiemelkedőnek, 37,5 százalékuk pedig mérsékeltebbnek.
  • A ruházati cikkek esetében jelentős áremelkedést a résztvevők 47 százaléka tapasztalt.
  • A lakhatási költségeket 44 százalék érezte jelentősen magasabbnak, mint egy éve. A kutatás a gyerekkel kapcsolatos kiadásokra is rákérdezett: a végeredményekből az látszik, hogy a gyereket nevelő háztartások többsége, 65 százaléka mondta azt, hogy felkúsztak az árak.

Kedvezőtlen kilátások

A felmérés még áprilisban készült, azóta pedig tovább gyorsult az infláció. A negyedik havi 9,5 százalék után májusban 10,7 százalékos, júniusban pedig 11,7 százalékos volt az éves árindex.

Az infláció további emelkedéséhez hozzájárul az év második felében, hogy változnak a rezsiszabályok, így a lakosság számára az átlag felett fogyasztóknál az áram és gázdíj emelkedni fog.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS