A statisztikainál jóval magasabb inflációt érzékelnek a magyarok

A statisztikainál jóval magasabb inflációt érzékelnek a magyarok
2022. 08. 17., 12:17

A statisztikailag kimutatott inflációnál nagyobb áremelkedést érzékelt a 30-59 évesek többsége. 43 százalékuk szerint például 15 százalékkal vagy annál is nagyobb volt az áremelkedés idén áprilisban, amikor a tényadat 9,5 százalékos drágulást mutatott – derül ki a K&H biztos jövő reprezentatív felméréséből. A becsült infláció a valamennyi megkérdezett válasza alapján már akkor közel 12 százalékos volt, a kilátások pedig további áremelkedést vetítenek előre.

Egyre nagyobb tempóra kapcsol a hivatalos statisztikákban is az infláció, közben az emberek ezt meghaladó áremelkedésről számoltak be a K&H második negyedévben készült reprezentatív felmérése szerint. A kutatás a 30-59 évesek táborában azt vizsgálta, hogy idén áprilisban – amikor a tényadat 9,5 százalékos éves drágulásról szólt –, a megkérdezettek mekkora áremelkedést érzékeltek.

15 plusz

Az eredmények alapján 43 százalék azt mondta, hogy 15 százalékos vagy azt meghaladó inflációval szembesült, további 19 százalék pedig 11-14 százalékos áremelkedésről számolt be. A válaszadók harmada - 34 százaléka - egy számjegyű inflációt észlelt, 4 százalékuk nem tudott pontos választ adni.

Fontos, hogy a kutatásban nem pontos értékek, hanem kategóriák szerepeltek, amelyek közül a legtöbben a 15 százalékos vagy azt meghaladó inflációt tartották igaznak. Minden megkérdezettre vetítve a becsült infláció 11,9 százalékot tett ki, ami jóval meghaladja az áprilisi 9,5 százalékos tényadatot.

Arra is választ adott a felmérés, hogy mely termékeknél, szolgáltatásoknál érzékelték az áremelkedést leginkább a válaszadók.

  • Az élelmiszerek jelentős áremelkedéséről beszélt a túlnyomó többség, a válaszadók 87 százaléka, 8,2 százalékuk kismértékű drágulást érzékelt.
  • A második helyen a szórakozóhelyek, éttermek következtek: 67,8 százalék szerint számottevő áremelkedés ment végbe ezekben az egységekben, 19,4 százalék szerint pedig visszafogott növekedés jellemezte ők.
  • A szolgáltatások árának komolyabb emelkedéséről számolt be a kutatásban résztvevők 54 százaléka, 35,9 százalékuk pedig szerényebb drágulást érzékelt.
  • A közlekedési kiadások nagymértékű emelkedését tapasztalta majdnem minden második válaszadó (49,5 százalék), kismértékű többletet említett 33,2 százalékuk.
  • A műszaki cikkek áremelkedését 48 százalék mondta kiemelkedőnek, 37,5 százalékuk pedig mérsékeltebbnek.
  • A ruházati cikkek esetében jelentős áremelkedést a résztvevők 47 százaléka tapasztalt.
  • A lakhatási költségeket 44 százalék érezte jelentősen magasabbnak, mint egy éve. A kutatás a gyerekkel kapcsolatos kiadásokra is rákérdezett: a végeredményekből az látszik, hogy a gyereket nevelő háztartások többsége, 65 százaléka mondta azt, hogy felkúsztak az árak.

Kedvezőtlen kilátások

A felmérés még áprilisban készült, azóta pedig tovább gyorsult az infláció. A negyedik havi 9,5 százalék után májusban 10,7 százalékos, júniusban pedig 11,7 százalékos volt az éves árindex.

Az infláció további emelkedéséhez hozzájárul az év második felében, hogy változnak a rezsiszabályok, így a lakosság számára az átlag felett fogyasztóknál az áram és gázdíj emelkedni fog.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-19 10:10:00
A munkaviszony általában határozatlan időre jön létre. A munkáltató és a munkavállaló érdeke azonban azt is diktálhatja, hogy határozott idejű munkaszerződést kössenek. Mi a teendő, ha a munkavállalóra az eredetileg tervezettnél hosszabb ideig van szükség? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2024-03-18 21:10:59
A Budapesti Corvinus Egyetem közös kutatást indít az OPTEN-nel és a Grémium az Utódlásért Egyesülettel a hazai családi és nem családi tulajdonban lévő magánvállalatok professzionalizációjának feltérképezésére.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS