A lakásrezsi negyedét a gázfogyasztás viszi el

2018. 11. 22., 12:00

Alaposan átírta a háztartások fogyasztási és megtakarítási szokásait az elmúlt időszak. A jövedelmek szintjétől kezdve az élelmiszerre költött összegekig szinte minden téren változott a helyzet..

„Míg a tíz évvel ezelőtt kirobbant gazdasági válság következtében 2008 és 2012 között jelentősen csökkent a háztartások fogyasztása, azóta ez a folyamat megfordult” – mondta a hazai háztartások átalakuló fogyasztási és megtakarítási szokásairól az Aegon Prémium Ügyfélklub rendezvényén Bakos Norbert, a Központi Statisztikai Hivatal szakmai tanácsadója.

Míg egy honfitársunk 2016-ban átlagosan 77 ezer forintot költött havonta szükségleteinek kielégítésére, az összeg tavaly elérte 83 ezret. Az összkiadásokon belül nőtt az élelmiszerrel és lakásfenntartással, valamint a hírközléssel, technológia eszközökkel kapcsolatos költések aránya.

A KSH adatai szerint az étkezési szokásaink is átalakulnak. 2017-ben egy főre vetítve a háztartások több húst, halat, zöldségfélét és burgonyát fogyasztottak, mint tizenöt évvel korábban, miközben ezen időszak alatt a gyümölcsök, a tejtermékek, a gabonafélék fajlagos fogyasztási mennyisége csökkent.

Az elmúlt másfél évtizedben a lakásfenntartásra fordított kiadások részaránya 18 százalékról 21 százalékra növekedett. Tavaly a lakásfenntartási kiadások csaknem negyede gázszámlára, ötöde áramra ment el.

Az egyes háztartások kiadásainak nagysága és összetétele között jelentős különbségek fedezhetők fel. A háztartások egy főre jutó nettó jövedelme alapján képzett tíz jövedelmi kategórián alapuló fogyasztási adatok vizsgálata alapján megállapítható, hogy míg 2016-ban a legkisebb jövedelmű, legalsó jövedelmi kategóriába tartozó család havi átlagos kiadása 420 ezer forint volt, a legmódosabbaké megközelítette a kétmilliót.

Az elmúlt tizenöt év fogyasztási adatait jelentős területi különbségek jellemzik: a rangsor élén Budapest áll a megyei nagyvárosok, majd a vidéki kistelepülések előtt, melyekben a fővárosinál jelentősen kisebb mértékű fogyasztás realizálódott. A közép-magyarországi régióban és a Nyugat-Dunántúlon szembeötlően nagyobb arányban jut keret szabadidős költésekre, kultúrára, tanulásra, mint az ország más térségeiben.

A biztosítások közül a legtöbbet az ingatlanokra kötött konstrukciókra költenek a magyarok. Az évi átlagos ingatlanbiztosításra költött összeg a 65 év feletti korcsoport esetén a legmagasabb (23 ezer forint személyenként), akik meglepő módon csak a dobogó alsó fokára fértek fel az életbiztosításokban: itt az 55-65 évesek költései a legmagasabbak, akiket a 25-54 évesek követnek.

Szintén szokatlan, hogy az egészségbiztosításoknál a közepes jövedelmű háztartások költése a kiemelkedő, miközben a 25 és 54 közötti munkavállalók aktivitása e téren nem számít szokatlannak.

Az adósságfajták között továbbra is az ingatlanra felvett jelzáloghitel tarol, de bővül a fogyasztási hitelek állománya is. Lekötött betétszámlával a tavalyi statisztikák szerint a háztartások fele rendelkezik.

A gazdasági mutatók királyának aposztrofált GDP-adatokon túl a magyar gazdaság exportkitettségéről, a munkaerőpiaci helyzetről és régiós szereplésünkről is érdekes információkat osztott meg a hallgatósággal Kovács Krisztián, a KSH statisztikai tanácsadója.

Beszélt a 2008-as válságot követő 2013-as pozitív fordulatról, arról, hogy az először beinduló exportvezérelt bővülés hogyan vált fokozatosan belső fogyasztás által meghatározottá, 2017-re az unió egyik legdinamikusabban növekvő gazdaságává emelve a magyart.

A 2018 első félévében regisztrált 4,7 százalékos GDP-növekedésben a KSH a termelési oldalról főként a kereskedelem, a turizmus és a szolgáltatási szektor hatását azonosította, a felhasználást tekintve a legfőbb mozgatórugó továbbra is a háztartások fogyasztásnövekedése.

A kiskereskedelmi forgalom 2013 óta emelkedik, a lakásépítési kedv fokozódik, évről évre nő a minimálbér, és a munkaerő piacon szakemberhiány váltotta fel a korábbi túlkínálatot. 2018 II. negyedévében a munkanélküliségi ráta mindössze 3,6 százalék, a foglalkoztatottsági ráta pedig 60 százalék feletti volt a 15-74 éves korcsoportban.

Kovács Krisztián ugyanakkor a felfelé kúszó inflációra figyelmeztetett, valamint az ország demográfiai helyzetének romlására: 2022-re tovább nő a 65 év felettiek és a 45-55 év közöttiek aránya, a 10 év alattiaké viszont csökken.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-27 18:10:16
A menedzserszövetség Év Menedzsere Díj 2023. évi kitüntetettje Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója lett. A szövetség 29. alkalommal rendezte meg az Év Menedzsere Díjátadót.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

Izgalmas fejlesztések a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karán: elektronikus szem, elektronikus orr és többféle szemkamera is helyet kapott az újonnan kialakított laboratóriumban.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS