A lakásrezsi negyedét a gázfogyasztás viszi el

2018. 11. 22., 12:00

Alaposan átírta a háztartások fogyasztási és megtakarítási szokásait az elmúlt időszak. A jövedelmek szintjétől kezdve az élelmiszerre költött összegekig szinte minden téren változott a helyzet..

„Míg a tíz évvel ezelőtt kirobbant gazdasági válság következtében 2008 és 2012 között jelentősen csökkent a háztartások fogyasztása, azóta ez a folyamat megfordult” – mondta a hazai háztartások átalakuló fogyasztási és megtakarítási szokásairól az Aegon Prémium Ügyfélklub rendezvényén Bakos Norbert, a Központi Statisztikai Hivatal szakmai tanácsadója.

Míg egy honfitársunk 2016-ban átlagosan 77 ezer forintot költött havonta szükségleteinek kielégítésére, az összeg tavaly elérte 83 ezret. Az összkiadásokon belül nőtt az élelmiszerrel és lakásfenntartással, valamint a hírközléssel, technológia eszközökkel kapcsolatos költések aránya.

A KSH adatai szerint az étkezési szokásaink is átalakulnak. 2017-ben egy főre vetítve a háztartások több húst, halat, zöldségfélét és burgonyát fogyasztottak, mint tizenöt évvel korábban, miközben ezen időszak alatt a gyümölcsök, a tejtermékek, a gabonafélék fajlagos fogyasztási mennyisége csökkent.

Az elmúlt másfél évtizedben a lakásfenntartásra fordított kiadások részaránya 18 százalékról 21 százalékra növekedett. Tavaly a lakásfenntartási kiadások csaknem negyede gázszámlára, ötöde áramra ment el.

Az egyes háztartások kiadásainak nagysága és összetétele között jelentős különbségek fedezhetők fel. A háztartások egy főre jutó nettó jövedelme alapján képzett tíz jövedelmi kategórián alapuló fogyasztási adatok vizsgálata alapján megállapítható, hogy míg 2016-ban a legkisebb jövedelmű, legalsó jövedelmi kategóriába tartozó család havi átlagos kiadása 420 ezer forint volt, a legmódosabbaké megközelítette a kétmilliót.

Az elmúlt tizenöt év fogyasztási adatait jelentős területi különbségek jellemzik: a rangsor élén Budapest áll a megyei nagyvárosok, majd a vidéki kistelepülések előtt, melyekben a fővárosinál jelentősen kisebb mértékű fogyasztás realizálódott. A közép-magyarországi régióban és a Nyugat-Dunántúlon szembeötlően nagyobb arányban jut keret szabadidős költésekre, kultúrára, tanulásra, mint az ország más térségeiben.

A biztosítások közül a legtöbbet az ingatlanokra kötött konstrukciókra költenek a magyarok. Az évi átlagos ingatlanbiztosításra költött összeg a 65 év feletti korcsoport esetén a legmagasabb (23 ezer forint személyenként), akik meglepő módon csak a dobogó alsó fokára fértek fel az életbiztosításokban: itt az 55-65 évesek költései a legmagasabbak, akiket a 25-54 évesek követnek.

Szintén szokatlan, hogy az egészségbiztosításoknál a közepes jövedelmű háztartások költése a kiemelkedő, miközben a 25 és 54 közötti munkavállalók aktivitása e téren nem számít szokatlannak.

Az adósságfajták között továbbra is az ingatlanra felvett jelzáloghitel tarol, de bővül a fogyasztási hitelek állománya is. Lekötött betétszámlával a tavalyi statisztikák szerint a háztartások fele rendelkezik.

A gazdasági mutatók királyának aposztrofált GDP-adatokon túl a magyar gazdaság exportkitettségéről, a munkaerőpiaci helyzetről és régiós szereplésünkről is érdekes információkat osztott meg a hallgatósággal Kovács Krisztián, a KSH statisztikai tanácsadója.

Beszélt a 2008-as válságot követő 2013-as pozitív fordulatról, arról, hogy az először beinduló exportvezérelt bővülés hogyan vált fokozatosan belső fogyasztás által meghatározottá, 2017-re az unió egyik legdinamikusabban növekvő gazdaságává emelve a magyart.

A 2018 első félévében regisztrált 4,7 százalékos GDP-növekedésben a KSH a termelési oldalról főként a kereskedelem, a turizmus és a szolgáltatási szektor hatását azonosította, a felhasználást tekintve a legfőbb mozgatórugó továbbra is a háztartások fogyasztásnövekedése.

A kiskereskedelmi forgalom 2013 óta emelkedik, a lakásépítési kedv fokozódik, évről évre nő a minimálbér, és a munkaerő piacon szakemberhiány váltotta fel a korábbi túlkínálatot. 2018 II. negyedévében a munkanélküliségi ráta mindössze 3,6 százalék, a foglalkoztatottsági ráta pedig 60 százalék feletti volt a 15-74 éves korcsoportban.

Kovács Krisztián ugyanakkor a felfelé kúszó inflációra figyelmeztetett, valamint az ország demográfiai helyzetének romlására: 2022-re tovább nő a 65 év felettiek és a 45-55 év közöttiek aránya, a 10 év alattiaké viszont csökken.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2023. 12. 05., 23:30
epizód: 2023 / 19   |   hossz: 20:00
Ebben az epizódban azt a nagy horderejű és rendkívül összetett munkát mutatjuk be, amit Magyarország legmagasabb irodaháza, a MOL Campus építése során végeztek a kivitelezők. A csúcsidőszakban 1800 dolgozó munkáját összefogó Wolf András meg is kapta érte az Év Projektmenedzsere díjat, amit a Projektmenedzsment Kiválóság Tábla tagjaiból álló zsűri ítélt meg számára. A Market Építő Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese szerint amellett, hogy nagy elismerés kollégáktól kapni egy ekkora díjat, meg is erősítette abban a tudatban, hogy érdemes példamutatóan, kitartóan dolgozni a sikerért. A szakember persze a MOL Campus innovatív kivitelezését és fenntartható megoldásait is örömmel bemutatta a BizniszPlusznak adott interjúban.
Egyetlen vállalkozás sem építi fel önmagát, és a legfőbb erőforrása a vezető, aki – pláne egy új üzlet megalapozása közben – sajátos támogatást igényel. A többféle vállalkozás- és vezetőfejlesztő tréninget szervező SEED Alapítvány az ügyvezető igazgató szerint még frissebb módszerekkel, gyakorló vállalkozókkal mentorálja a kezdőket. Lakatosné Lukács Zsuzsanna ebben az epizódban világít rá, hányféle teendő van egy üzleti ötlettel, mire az működő vállalkozássá alakul. Ezen az úton tereli végig az újdonsült cégeket a RajtUp programjuk is.
Ebben az epizódban Pataki Tamás, a Canon Business Development Managere segítségével mutatjuk be, hogy milyen eszközök és mesterséges intelligencia megoldások lehetnek az orvosok segítségére – már nem is a jövőben, hanem akár napjainkban. Az elöregedő társadalmakban egyre több pácienst kell ellátnia az egészségügynek, így olyan technológiák nélkül, amiket például a Canon Medical Solutions képalkotó rendszerei nyújtanak, egyre nehezebb megfelelő számú és pontosságú diagnózist felállítani. De mi köze mindennek a ReCaptcha internet-felhasználó azonosításhoz és az önvezető autókhoz? Ez is kiderül a beszélgetésből.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS