Az építőipar 2022-ben is jó évet fog zárni, az ágazat teljesítménye idén elérheti az 5500 milliárd forintot a tavalyi csaknem 5400 milliárd forint után. A szektor idén a korábbi években kötött nagy értékű szerződéseit teljesíti – mondta az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke az Építők Napja alkalmából pénteken az MTI-nek.
Koji László jelezte, a 375 ezer embert foglalkoztató építőipar működésének hátterében sok a bizonytalanság és a feszültség, főként az építési termékek, az építőipari árak alakulása miatt.
Ezért fontos lépésnek értékelte a szakszövetség elnöke, hogy a Közbeszerzési Hatóság részeként működő Közbeszerzési Tanács az árak kezelése érdekében útmutatást adott az építési beruházási célú közbeszerzési eljárásokban megkötött szerződések módosításához. Ennek megfelelően a dokumentumban előre rögzíteni lehet, hogy mely termékek árváltozását akarják kezelni és hogyan, illetve, hogy mindehhez milyen hivatalos adatokat vesznek figyelembe. A tanács által elfogadott javaslatot az ÉVOSZ dolgozta ki, mert úgy vélték az árkockázatot a kivitelezők nem tudják egyedül viselni.
Koji László hangsúlyozta, a mostani válságos helyzetben kiemelten fontos a hatékonyság fokozása a beruházási folyamat egészében. Ezek sorába illeszkedik az árak kezelésének lehetősége, valamint a közbeszerzési eljárás indításának szigorítása, amelynél példaként a kiviteli terv fontosságát említette.
Az állami beruházások hatékonyságát javító intézkedésekkel kompenzálni lehet, de akár meg is felezhető az építési költségek növekedése, ami az építőanyagok, az energia árának eddigi emelkedése és az ukrajnai háború következtében egy négyzetméterre vetítve összességében 18 százalékos volt éves összevetésben.
Koji László arra is rámutatott, hogy bár a 2023-ra vonatkozó költségvetést még nem fogadta el az Országgyűlés, de az adatok alapján annyi már látszik, hogy a kormány 2022-ben és 2023-ban együttesen körülbelül 1100-1200 milliárd forint értékű állami beruházást halaszt későbbre.
Az ÉVOSZ elnöke úgy vélte, a kiesés ellensúlyozásához szükség van a kormány által indított vagy folytatott erőteljes beruházásösztönző-programra és fontos, hogy a lakossági megrendelések ne törjenek meg. Ez utóbbi elkerülése érdekében a szakszövetség javasolja, hogy a lakáscélú hitelek kamatait 5-6 százalék körül fagyasszák be, mert efölött a lakosság számára már nehéz finanszírozási körülmények alakulhatnak ki.
A szakemberhiány mellett a szervezeti szétaprózottságból eredő hatékonysági problémákat nevezte az építőipar súlyponti kérdéseinek Koji László, aki szólt arról is, hogy az ágazatban 138 ezer vállalkozás tevékenykedik, nagy többségük azonban önfoglalkoztató vagy néhány embert alkalmazó egyéni vállalkozó, ez a szervezeti struktúra pedig nem tud hatékony lenni. (MTI)
Magyarország sikeresen jelentette be a tisztaipar-megállapodáshoz kapcsolódó beruházásokhoz nyújtható támogatási programját.
A friss rendszerterhelési csúcs több mint 500 MW-tal haladta meg a 2025-ben regisztrált rekordigényt.